VILLAMOS MOTORKOCSIK
A villamos motorkocsik fejlődése a mozdonyokétól nem választható el élesen,
minthogy a vasúti vontató járműveknek ez a kétféle alaptípusa mind a villamosított
vasutakon, mind pedig a már eleve villamos üzeműre kiépített vasútvonalakon
az esetek túlnyomó többségében együtt jelent meg.Az eddigi fejlődés nyomon követéséből mégis azt a tapasztalatot lehet leszűrni, hogy a városi közúti vasutaknál a motorkocsi volt a csaknem kizárólagosan használt vontató jármű, megjegyezve, hogy ugyanakkor Magyarországon alig volt olyan normál nyomtávolságú közúti vasút, amelynek ne lettek volna villamos mozdonyai is. A pozsonyi villamosvasút 1895-ben történt üzembe helyezését követően 1896-bar üzembe helyezték a Budapest- Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Rt. (1435 mm) első vonalát; a Miskolci Villamos Vasutat (1435 mm) és a Szabadka- Palicsi Villamos Vasutat (1000 mm) 1897-ben, a Budapest- Szentlőrinczi helyiérdekű vasutat (1435 mm) 1900-bar; a Miskolc-Diósgyőri Vasutat (1435 mm) 1906-ban a Tátravasutat (1000 mm) 1908-bar; a zágrábi villamosvasutat (1000 mm) és a nyíregyházai villamosvasutat (760 mm) 1910-ben; az Újvidéki Villamos Vasutat (1435mm) 1911-ben; a Pécsi Villamos Közúti Vasutat (1435 mm) 1913-bar; a Pozsony-országhatárszéli hév-et (1435 mm) 1914-ben. A legelső közúti villamoskocsik szerkezeti felépítése leginkább a lóvasúti járművekhez állt közel. A helyiérdekű vasutaknál a mozdonyok száma a motorkocsikhoz képest általában viszonylag nagyobb, mint a közúti vasutaknál. A Vác-Budapest-Gödöllői hév-nél a kétféle vontatójármű fajta között határozott munkamegosztás volt: a vonalcsoport személyforgalmának lebonyolítására motorkocsik, a teherforgalom céljára pedig villamos mozdonyok szolgáltak. A Budapesti Helyi Érdekű Vasutaknál (BHÉV), valamint a Budapest-Szentlőrinczi hév-nél a vontatójármű-park nagyobb hányadát ugyancsak a villamos motorkocsik képezték, de ezeknél a vasutaknál a villamos mozdonyokat is felhasználták - menetrendszerűen - a személyszállító vonatok továbbítására. Ezt a gyakorlatot a BHÉV-nél az is indokolta, hogy a villamosítást megelőző gőzüzem idejéből nagyszámú, még használható - közöttük néhány egészen új beszerzésű - személyszállító kocsi is közlekedett. Ezeknek világítását és fűtését a felsővezetékes üzem követelményeinek megfelelően átalakították, s így még több évtizeden át jó szolgálatot tettek a forgalom lebonyolításában.
Valtellina vasútra is egyszerre kerültek forgalomba villamos motorkocsik és mozdonyok is, amelyek között ugyanolyan elhatárolt munkamegosztás volt, mint a veresegyházi vasútnál. A villamos üzemű járművek járműszerkezeti konstrukciójukat tekintve - rendeltetésük szerint - jelentékenyen eltérnek egymástól és többnyire, vagy gyakran a vasút többi saját járműveihez állnak közel. Mind a fővasúti, mind pedig a helyiérdekű, valamint a közúti vasúti motorkocsiknál is gyakran előfordult, hogy a motorkocsikat és a pótkocsikat azonos méretű, azonos külső megjelenési formájú kocsiszekrényekkel alakították ki.
kocsikrá áltálában az a jellemző, hogy a mozdonyokhoz képest jóval kisebb teljesítményűek, ugyanakkor konstrukciós sebességük az ugyanazon vasúton szolgálatot teljesítő villamos mozdonyokhoz képest esetleg nagyobb. A villamos motorkocsi a beépített teljesítménytől függően mindhárom vasútfajtánál (fővasút, helyiérdekű vasút, közúti vasút) lehet olyan, hogy csak egyedül közlekedhet, de általában egy vagy több mellékkocsi (pótkocsi) vontatására is alkalmas. Éppen amiatt, mert a motorkocsiknak általában korlátozott a teljesítményük, ha a forgalmi igény nagyobb vonategységet kíván, ez több alapegység összekapcsolásával állítható elő. Az ilyen igényekre is alkalmas motorkocsikat távvezérlő berendezéssel szerelik fel, hogy a vonat elejére besorozott motorkocsi vezetőállásáról a szerelvénybe besorozott valamennyi motorkocsi működtethető legyen. Hazánkban a helyiérdekű vasutaknál általánosan alkalmazott villamos motorkocsik közül a nagyvasúti szabványoknak megfelelő járműszerkezeti kivitellel csak a VácBudapest-Gödöllői hév motorkocsijai voltak üzemben. A teljesség kedvéért említést érdemel az 1952-ben a MÁV számára gyártott 2 db ún. Ratkovszky-féle, Cav sorozat azonban sorozatgyártás nem követte. Amíg gyakorlatilag minden vasút rendelkezik kisebb-nagyobb számú villamos motorkocsival (illetve villamos motorkocsikból és motor mellékkocsikból, esetleg vezérlőkocsikból összeállított motorvonat-egységekkel), amelyeket távolsági, városközi, elővárosi vagy éppen városi gyorsvasúti forgalomban alkalmaznak, addig a MÁV járműállományában villamos motorkocsi jelenleg (1983) még nincsen. Ugyancsak a telesség kedvéért érdemel említést, hogy az 50-es években MAV cégjelzéssel üzemeltek a korábban a BHÉV tulajdonát képező járművek, valamint a Nyíregyház Vidéki Kisvasutak államosítása után MÁV tulajdonba került és Nyíregyházán közúti vasúti forgalmat lebonyolító villamos motorkocsik. Ezeknél azonban ebben az időszakban fejlesztés, új beszerzés nem történt. A villamos üzemű vasúti motorkocsiknak is különleges változatai a saját energiaforrással rendelkező akkumulátoros üzemű járművek. Ilyen járművek korábban külföldön elég nagy számban voltak üzemben. Hazánkban egy ilyen kísérleti jellegű - MÁV motorkocsiról állnak rendelkezésre adatok. (Forrás: Lányi-Lovász-Mohai-Szontágh-Villány: Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon 1984)
