A hibamegelőzés jelentősége
A mozdonyvezető sokoldalú feladatának biztonságos ellátását a nem megfelelő műszaki állapotú mozdony nehezíti és veszélyezteti. Ezért a mozdony vezetőjének is elsődleges érdeke hogy:
 -szolgálatát csakis az általa - előírások szerint - átvizsgált, megfelelő műszaki állapotú mozdonyon kezdje el, c-a mozdony műszaki állapotát szolgálatában folyamatosan figyelje, illetve ellenőrizze,
-a kezdődő szerkezeti rendellenességet, illetve az erre utaló jelenségeket kiértékelje és megfelelő módon jelentse az esetleges súlyosabb következményű hibák megelőzése érdekében. 
 A szolgálatképtelenség megelőzésében is igen fontos, hogy mozdonyát az előírások szerint kezelje,
-a mozdony "Üzemi napló"-ját az előírásoknak megfelelően vezesse.
 

Magatartási szabályok hibaelháritáskor
A vontatójármű meghibásodásakor késlekedés nélkül, a legrövidebb idő alatt meg kell állapítani, hogy élet-, vagyon-, tűz- és közlekedésbiztonságot veszélyeztető körülmény nem áll-e fenn, ha igen, akkor minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni ezek következményeinek mérséklésére, elhárítására. 
A mozdonyvezető hiba keresését, elhárítását-kivéve a hibakereséssel összefüggő vezetőállás műszer, jelzőlámpa ellenőrzést kezelőszerv működtetést - csak mozdonyának álló, befékezett helyzetében végezheti
 

Villamos hiba keresésekor és annak megszüntetésekor az érintésvédelmi előírások betartásával kell eljárni!

Hibakereséskor logikusan kell eljárni, a hibajelenség, a műszerek és jelzések értékelése után a hibát fő egység, berendezés, alkatrész sorrendben kell keresni, illetve megszüntetni.
 

Szigorúan tilos: - kontaktort, mágneskapcsolót lángtölcsér nélkül bekapcsolni, működtetni, - túláram -és feszültségvédelmi berendezés beállított értékét megváltoztatni, - túláram -és feszültségvédelmi berendezést áramkörből kiiktatni, illetve betámasztani, - főmegszakító segédrelét az áramkörből küktatni vagy betámasztani, - hibás főmegszakítót bekapcsolni, - az előírttól eltérő (nagyobb) értékű és típusú biztosítót használni, illetve biztosítót az áramkörből küktatni - sérülés után nem ellenőrzött áramszedővel közlekedni, -állomási gépmeneti mozgások közben "++" vagy söntfokozatot használni!

Ólomzár eltávolítása
A mozdonyvezető csak abban az esetben bonthat fel, vagy távolíthat el ólomzárat, ha ezzel üzemképtelenséget, tűz- vagy egyéb veszélyt hárít el, illetve nagyobb meghibásodást előz meg, és beavatkozásának minden következményével fisztában van! A hiányzó ólomzár hibás működésre utalhat!

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A.1. Szerkezeti változtatások tilalma és az ólomzár eltávolításának feltételei
Szerkezeti változtatások, módosítások
A vontatójárművek alkatrészein a mozdonyszemélyzetnek szerkezeti változtatásokat végezni, vagy végeztetni, berendezéseket eltávolítani, helyes működésüket, beállítási értéküket megváltoztatni, a működtető- és védelmi reléket, biztosítókat, jól működő éberségi, vagy éberségi és vonatbefolyásoló berendezést üzemen kívül helyezni tilos!
A mozdonyszemélyzetnek az előírásoknak megfelelően gondoskodnia kell arról, hogy a meghibásodott berendezéseket a honos, vagy forduló vontatási telepen, ill. vizsgálóhelyen azonnal kijavítsák, vagy kicseréljék.

Ólomzár eltávolítása
A mozdonyvezető csak abban az esetben bonthat fel, ill. távolíthat el ólomzárat, ha ezzel szolgálatképtelenséget, tűz-, vagy egyéb veszélyt hárít el, ill. nagyobb meghibásodást előz meg, és beavatkozásának minden következményével tisztában van.

A vontatójármű szolgálatképtelenségének megállapítása
A vontatójármű akkor tekinthető szolgálatképtelennek, ha az általa továbbított vonatot nem tudja a végállomásig (kijelölt mozdonyváltó állomásig) közlekedtetni, és ezért a vonat továbbításához segélygépet kell igénybevenni.

1. Szolgálatképtelennek kell tekinteni azt a vontatójárművet is, amelynek nem üzemszerű állapota, meghibásodása (pl. télen a fűtőberendezés hibája) következtében:
* előfogat, vagy toló mozdonyt kell igénybe venni,
* személyszállító vonatnál 30, egyéb vonatnál 60 percnél nagyobb vontatási késés keletkezne.
Mozdonyvonat üzemképtelenné válását akkor kell szolgálatképtelenségnek tekinteni, ha abból az előzőekben felsorolt eseteknél nagyobb késés, ill. üzemkiesés származott.

2. Nem tekinthető szolgálatképtelenségnek vontatójármű meghibásodás miatt szükségessé vált mozdonycsere:
* a vonat kiindulási állomásán, ha abból indulási késés nem származott,
* baleset vagy elemi erők következtében bekövetkezett vontatójármű üzemképtelenség esetén,
* próba, kísérleti meneteknél előforduló vontatójármű üzemképtelenség esetén, ha a jármű a kísérlet tárgya,
* feszültség-kimaradás, vagy felsővezeték hiba miatti üzemképtelenség esetén.
A szolgálatképtelenségnek minősülő vontatójármű üzemképtelenségeket a mozdonyvezető köteles a rendelkezésre álló értekező berendezésen, vagy a forgalmi szolgálattevő útján a területileg illetékes mozdonyirányítónak bejelenteni.
A szolgálatképtelenné vált jármű személyzete honos szolgálati helyén köteles részletes eseménykönyvi jelentést írni, függetlenül attól, hogy a vontatójármű melyik vontatási telep állományába tartozik.
Az eseménykönyvi jelentésnek tartalmaznia kell a dátumot, a vontatójármű pályaszámát, a honos vontatási telep nevét, szolgálatképtelenség helyét, idejét, a segélymozdony pályaszámát, az időadatokat, a késést percekben, a jármű utolsó vizsgálati helyét és idejét, a mozdonyvezető nevét, a hibajelentés időpontját és a szolgálatképtelenség okát.

A HIBAKERESÉS, ELHÁRÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. A megelőzés jelentősége
A mozdonyvezető sokrétű feladatainak biztonságos ellátását a nem megfelelő műszaki állapotú vontatójármű veszélyezteti. Ezért a vontatójármű vezetőjének elsődleges érdeke, hogy:
* szolgálatát csak az általa átvizsgált, megfelelő műszaki állapotú vontatójárművön kezdje el,
* a vontatójármű műszaki állapotát szolgálatában folyamatosan figyelje, illetve ellenőrizze,
* a kezdődő szerkezeti rendellenességet, illetve az erre utaló jelenségeket kiértékelje és megfelelő módon jelentse az esetleges súlyosabb következményű meghibásodások megelőzése érdekében. A szolgálatképtelenség megelőzésében igen nagy szerepe van a vontatójármű előírás szerinti kezelésének, továbbá a túlterhelés elkerülésének.

2. Magatartási szabályok hibaelhárítás esetén
A vontatójármű meghibásodásakor késlekedés nélkül, a legrövidebb idő alatt meg kell állapítani, hogy élet, vagyon, tűz- és közlekedésbiztonságot veszélyeztető körülmény nem áll-e fenn, ha igen, akkor minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni ezek következményeinek mérséklésére, elhárítására.
Elektromos hiba keresésekor, megszüntetésekor az érintésvédelmi előírások betartásával kell eljárni.
Egyedül lévő mozdonyvezető bármely hiba (elektromos, futómű, stb.) keresését, elhárítását csak mozdonyának -szerelvényének- álló, befékezett helyzetében végezheti.
Hibakereséskor logikusan kell eljárni, a hibajelenség, a műszerek, jelzések értékelése után az elhárítást fő egység, berendezés, alkatrész sorrendben kell elvégezni.

A VILLAMOS BERENDEZÉS HIBAELHÁRÍTÁSA

A nagyfeszültségű berendezések

Áramszedő (101)
Áramszedő sérülés, vagy törés esetén a vonattal meg kell állni és a felsővezeték kikapcsolását kell kérni. Engedély és kikapcsolás után a mozdonyt és a felsővezetéket előírásszerűen le kell földelni. Az áramszedőt, ill. a megmaradt részeit és a tető többi elemét meg kell vizsgálni. A sérült áramszedőt, vagy a megmaradt részt le kell kötni. A letört darabokat össze kell gyűjteni. Amennyiben ez nem lehetséges, a vonalon hagyott áramszedő pontos helyét az eseménykönyvi jelentésben kell leírni.
A hibás áramszedőt a 105/2 selejtezőrúddal le kell selejtezni, és a mozdony a másik áramszedővel sebességkorlátozás nélkül a honállomásig továbbíthat vonatot. Hibásnak minősül az áramszedő akkor is, ha a szén csúszóbetét teljes keresztmetszetében sérült, és a törés olyan mértékű, hogy a munkavezetéket megvezeti. Ilyen esetben a másik áramszedőt kell használni.
Áramszedő sérülés esetén (lehetőleg) a helyszínen -a szükséges intézkedés megtétele után- ki kell tölteni a mozdony szerszámos szekrényében elhelyezett áramszedő sérüléssel kapcsolatos formanyomtatványt. A kitöltést közösen kell végezni a VVF helyszínre érkező dolgozójával, ha a vonat újraindulásáig a VVF dolgozója megérkezik.
A kitöltött nyomtatványt annál a vontatási műhelynél, vagy javító brigádnál kell leadni, ahol a javítást elvégzik. A sérülés tényét az üzemi naplóba is be kell írni.
A meghibásodott áramszedőt a honos vontatási telepen le kell cserélni vagy meg kell javítani. Gondoskodni kell a formanyomtatvány pótlásáról (5 db kitöltetlen példánynak kell lennie a gépen).

Az áramszedő és tetővezetéktartó porcelán
A vonat végállomásig továbbítható, ha a szigetelő porcelánon a sérülés kismértékű.
Ha a sérülés a tetővezetéktartó porcelánoknál nagyobb mértékű (a repedés a porcelán hosszmérete felénél hosszabb, vagy nem csak a gallér sérült meg, hanem a törés a porcelán belsejébe hatolt) a mozdony nem helyezhető feszültség alá.
Áramszedőtartó porcelán nagyobb mértékű sérülése esetén a hozzátartozó áramszedőt le kell selejtezni, a szolgálat a másik áramszedővel folytatható.

A tetőberendezés egyéb részei
A tetőcsővezeték törés, primer bevezető porcelán  (107/1), primer feszültségváltó (301) és a főmegszakító (102) sérülése esetén a mozdony nem helyezhető feszültség alá, szolgálatképtelenséget kell jelenteni. Üzemképtelen túlfeszültség levezetővel a mozdony a honos vontatási telepig közlekedhet.
A főmegszakító alkatrészein javítást végezni nem szabad. A főmegszakító vezérlő dobozában hallható erős fúvás (főszelep) esetén a mozdony nem helyezhető feszültség alá.

A nagyfeszültségű tér
A nagyfeszültségű térbe csak a mozdony előírásszerű földelése után szabad bemenni.
A nagyfeszültségű térben lévő zárlati jelenség (pl. fokozatkapcsoló robbanás) után a mozdony nem helyezhető feszültség alá. Ha a teljesítménykontaktor lángtölcsére törött, hiányzik, a válogatóhenger olaja folyik, az átkapcsoló ellenállás szakadt, vagy nagymértékben kimelegedett, akkor a mozdony szolgálatképtelen és nem helyezhető feszültség alá. Ha a táguló tartályon a transzformátor olajszint az alsó nívó alatt van, a mozdony csak a célállomásig továbbíthat vonatot.
Ha a fokozatkapcsolóban az olajszint az alsó nívó alatt van, akkor a mozdony szolgálatképtelen, és csak olajjal való feltöltés után üzemeltethető. A nagyfeszültségű térben és a légsűrítő környékén észlelt olajfolyás, erős olajszennyeződés esetén -tűzveszély miatt- szolgálatképtelen a mozdony.

A főüzemi egyenirányító és a vontatómotor
A V43 sor. mozdonyokon az egyenirányítókat ún. belsőzárlat és külsőzárlat-védelem védi. Ezeken kívül a vontatómotoroknak még külön túláramvédelmi reléjük is van. A belsőzárlat-védelem (BZ) csak egynirányító-védelem, amely a diódák záróirányú túlfeszültség védelmét látja el. Az egyenirányítók külsőzárlat védelme (KZ) az egyenirányítón keresztül a vontatómotort is védi túláram esetén.
Az egyenirányító-védelem alábbi típusai kerültek eddig beépítésre:
*  Sperkog 5 (belsőzárlat-védelem)
*  EZV-3 (KZ-BZ) (Külső- és belsőzárlat-védelem)

Belsőzárlat védelem
Feladata: a főüzemi egyenirányító diódán a megengedettnél nagyobb zárófeszültség kialakulásának megakadályozása.

Működése Sperkog 5 esetén:
A megengedett zárófeszültség túllépésekor a védelem a fokozatkapcsolót a 9. fokozatig visszavezérli, miközben világít az "egyenirányító-védelem" jelzőlámpa a vezetőasztalon és az egyenirányító szekrényen. Az utóbbi maradóan jelzi, hogy melyik egyenirányító szekrénymelyik hídágában van a hiba.
Ha a fokozatkapcsoló a 9. fokozatról fölfelé vezérelhető, akkor valószínűleg dióda hiba van. Ha nem lép a fokozatkapcsoló a 10. fokozat fölé (a 10-ről visszalép a 9-re), akkor feltételezhetően a védelem a hibás. Védelmi hiba esetén a hibás egyenirányítót selejtezőhengerrel vonatnemtől függő módon selejtezni kell.
Diódahiba esetén meg kell figyelni, melyik fokozatról szabályoz vissza a védelem, és ez alatt a fokozat alatt kb egy-két fokozattal kell utazni.
Ha a visszaszabályozás már olyan alacsony fokozatnál következik be, hogy a vonat mentideje nem tartható, akkor a hibás egyenirányítót le kell selejtezni. Gyors- és személyvonat esetén M1, ill. M2 ki állásba, tehervonatnál G1, ill. G2 ki állásba kell fordítani a selejtezőhengert. (G1 vagy G2 ki állásban egy egyenirányító táplálja a két sorba kötött vontatómotort.)
A védelem nyomógombokkal kipróbálható. Az "igen nagy zárófeszültség" feliratú nyomógombot megnyomva a fokozatkapcsolónak le kell futnia a 9. fokozatra.

Működése EZV-3 esetén
A megengedett zárófeszültség túllépésekor az egyenirányító védelem a fokozatkapcsolót visszaszabályozza a megengedhető zárófeszültség értéke alá.
A védelem beavatkozását a mozdonyvezetőnek tudomásul kell vennie, semmi tennivalója ezzel kapcsolatban nincs. Az utat azzal a fokozattal kell folytatni, amelyre az egyenirányító-védelem visszaszabályzott. Ha ezzel a fokozattal a vonat menetideje nem tartható, a hibás egyenirányítót (a Sperkog 5 védelemnél ismertetett módon) vonatnemtől függően selejtezzük. A védelem működésekor az EZV "belsőzárlat" és a vezetőállás "egyenirányító-védelem" jelzőlámpa világít. (Az előbbi maradó jelzés.)

Külsőzárlat védelem
Feladata: Az egyenirányítón, ill. a vontatómotoron átfolyó áram ellenőrzése és túláram esetén a megfelelő lekapcsolási művelet kezdeményezése. Külsőzárlat esetén az egyenirányítót és a vontatómotort is selejtezni kell (M1, ill. M2 ki).

Működése Sperkog 5 esetén:
Az egyenirányító-védelem nem alkalmas a külsőzárlat érzékelésre, ezért 218/1 jelű túláramvédelmi relé került beépítésre. A túláramvédelmi relé (218/1) a főmegszakítót kapcsolja ki a "KI" tekercsen keresztül.
A mozdonyvezető feladata: a leoldott túláramvédelmi reléhez tartozó egyenirányító és vontatómotor leselejtezése. A selejtezés után a túláramvédelmi relét vissza kell állítani, hogy a főmegszakítót be lehessen kapcsolni.

Működése EZV-3 esetén:
A védelem az egyenirányítóba beépített áramváltón keresztül érzékeli az egyenirányítón átfolyó áramot, és ha az meghaladja a megengedett értéket a "KI" tekercsen keresztül a főmegszakítót kikapcsolja és működteti az EZV szekrényen a "külsőzárlat", a vezetőállásban az "egyenirányító-védelem" és "főmegszakító" jelzőlámpákat.
Ha a 218 sz. túláramvédelem is leoldott a mozdonyvezető feladata: a hibás egyenirányító és a hozzá tartozó vontatómotor leselejtezése. (M1 ill. M2 ki.)
A védelmet vissza kell állítani; a jelzőlámpák elalszanak, a főmegszakítót be lehet kapcsolni.
Ha a "KZ" vádelem nem  vontatómotor áramfelvétel közben oldott le (hanem nyilvánvalóan hibás érzékelés miatt, pl. irányváltás közben), akkor visszaállítható. Visszaállítás nélkül a főmegszakítót nem szabad bekapcsolni, mert az ilyenkor bekövetkező "duplázás" károsítja a főmegszakítót.

Vontatómotor túláramvédelem
Feladata: a vontatómotorokon átfolyó áram ellenőrzése, ill. túláram esetén a megfelelő kapcsolási művelet elvégzése. Motortúláram miatt mindig vontatómotort kell selejtezni a hozzá tartozó egyenirányítóval.
A mozdonyvezető feladata: a hibás vontatómotort a hozzá tartozó egyenirányítóval együtt le kell selejtezni, majd a túláramrelét vissza kell állítani, hogy a főmegszakítót be lehessen kapcsolni.

Vontatómotorköri földzárlat
Ha a földzárlat pillanatszerű, akkor a zárlat megszűnése után az érzékelő relé forgórésze visszaáll alaphelyzetébe, a földzárlatjelző ilyenkor csak felvillan.
Tartós földzárlat esetén a (214) motorköri földzárlatjelző relé megszólalását a (214/1) földzárlatjelző késleltetett segédrelé meghúzása követi. (A földzárlat érzékelő kör selejtezés esetén is bejelezhet a 22-24. fokozat felett.) A (214/1) relé tartókapcsolást létesít és a (214) relé mérőműve visszaáll alaphelyzetébe, leoldását leesett jelzőzászló jelzi. A (214/1) relé addig marad húzva, amíg a nyomógombbal vissza nem állították. A visszaállítással egyidőben elalszik a földzárlat jelzőlámpa. Tartós földzárlat esetén legfeljebb a V jelű vizsgálatig továbbíthat a mozdony vonatot. A 214/1 jelű relé késleltetési ideje 2±0.5 sec.

Az egyenirányítók és a vontatómotorok selejtezése
A toltvonati üzemre alkalmas mozdonyoknál selejtezőhengerrel történő selejtezéskor a (134 és 135) toltvonati átkapcsolókat "toltvonati" üzemmódra kell átkapcsolni még "húzott üzem" esetén is, különben a főmegszakítót nem lehet bekapcsolni.

Belsőzárlat esetén
Személyszállító vonatnál egyenirányító hiba miatt a selejtezőhengert M1 ki ill. M2 ki (egy osztás lefelé, ill. felfelé) állásba kell fordítani. Így egy egyenirányítóval és egy vontatómotorral a vonat továbbítható, majd gondoskodni kell a minél előbbi javításról.
Ha a továbbítandó vonat tehervonat, a selejtezőhengert G1 ki ill. G2 ki (két osztás lefelé, ill. felfelé) állásba célszerű fordítani. Ilyenkor a két vontatómotor sorbakapcsolódik, tehát mindkét motor vontat. Selejtezés után a vonatot elegycsökkentés nélkül (természetesen kisebb sebességgel) a célállomásig lehet továbbítani.

Külsőzárlat esetén
A továbbítandó vonatnemtől függetlenül a (123) selejtezőhengert M1 ki, ill. M2 ki állásba kell fordítani. Így a személyszállító vonat korlátozás nélkül továbbítható, míg tehervonatnál csak a vonalszakaszra engedélyezett terhelés felét szabad továbbítani.
EZV típusú egyenirányító-védelemmel felszerelt mozdonyokon a védelmen lévő automata lekapcsolásával lehet selejtezni és csak a következő megálláskor kell a selejtezőhengert átkapcsolni, ha a toltvonati átkapcsolók "toltvonati" állásban vannak!

Vontatómotor túláram esetén
A hibás vontatómotort a (123) selejtezőhengerrel M1 ki, ill. M2 ki állásba fordításával le kell selejtezni. Így személy- és gyorsvonat korlátozás nélkül továbbítható. Tehervonatból csak a vonalszakaszra engedélyezett teljes terhelés felét szabad továbbítani.

Vontatómotor szellőző hiba esetén
A vontatómotor hűtés nélkül nem üzemeltethető!
A hibás motorszellőzőhöz tartozó motort, egyenirányítót selejtezni kell a selejtezőhenger M1 ki, ill. M2 ki állásba fordításával. A szellőző biztosítóját ki kell venni (a H1 állványon). Földzárlatos motor esetén a 449 sz. vezetéket is le kell kötni a motorkapocslécről és le kell szigetelni. A légáramlásjelzőről le kell venni a 270 sz. (I. motornál), vagy a 271 sz. (II. motornál) vezetéket, mert különben a segédüzemi jelzőlámpa állandó működése miatt más segédüzemi hiba jelzés nélkül marad.
V43-1156 psz. felett a toltmeneti kapcsolókat (134 és 135) selejtezés után "toltmeneti" üzemmódba kell kapcsolni.
A selejtezés tényét és körülményeit az üzemi naplóban elő kell jegyezni!

A segédüzemi berendezések

Olajkeringető szivattyú hajtómotor (108/2)
Ha a szivattyú nem indul meg, vagy erősen melegszik, zúg, valamint, ha a 16A-os biztosítója (518) kiolvad, a személyvonat a célállomásig, tehervonat csak a legközelebbi állomásig továbbítható. A mozdony gépmenetben hazatérhet a honos vontatási telepre.
 A hajtómotor meghibásodása esetén ki kell venni az 518 biztosítót és az áramlásjelzőről le kell kötni valamelyik hozzávezető vezetéket, hogy a segédüzemi jelzőlámpa emiatt ne világítson.

Segédüzemi egyenirányító szellőző hajtómotor (501/1)
Ha a hajtómotor (533/6 A) biztosítója kiolvadt, egyszer cserélhető. Ha a segédüzemi egyenirányítónak nincs hűtése, akkor a vonat a következő állomásig továbbítható. A mozdony a vontatómotorok téli szellőztetésével gépmenetben hazatérhet a honos vontatási telepre.

Olajhűtő szellőző hajtómotor (108/8)
Egyenáramú fojtószellőző motor esetén az olajhűtő szellőző hajtómotor alatti négy elemes kapocslécről le kell kötni az 532.4 és 449.2 sz. vezetéket, majd a vezetékvégeket le kell szigetelni. A kiolvadt 519 sz. biztosítékot pótolni kell, hogy a fojtószellőző üzemeltethető legyen.
Váltakozóáramú fojtószellőző motor esetén az 519 sz. biztosítékot ki kell venni.
A fenti művelet elvégzése után -üzemképes olajkeringető szivattyú esetén- a mozdony korlátozás nélkül üzemeltethető. Az olajhőmérő (107/5) állását időnként ellenőrizni kell, mivel a transzformátor olajának hűtése csökkent. Ha az olajhőmérő a mozdony főmegszakítóját túlmelegedés miatt kikapcsolja, vagy az olajkeringető szivattyú (108/2) üzemképtelenné válik, a mozdony nem helyezhető üzembe és szolgálatképtelenséget kell jelenteni.
Váltakozóáramú fojtószellőzővel felszerelt mozdonyoknál a transzformátor olajhűtő szellőző hajtómotor az olajhőmérséklet függvényében működik. (A transzformátor olajhűtő elmenő csővezetékébe építették be azt a hőérzékelőt, amely 40oC-nál nagyobb olajhőmérséklet esetén bekapcsolja a hajtómotort.) A segédüzemi jelzőlámpa az olajhűtő szellőző hajtómotor indulásakor az üzemi fordulatszám eléréséig, -a légáramlásjelző átállásáig- jelez. Ha a segédüzemi jelzőlámpa a hajtómotor hibája miatt folyamatosan jelez, akkor a hajtómotor biztosítóját ki kell venni és a jelzőlámpa áramkörét meg kell szakítani.

Simítófojtó szellőző hajtómotor
Ha az egyenáramú simító-fojtószellőző hajtómotor nem indul el, lassan forog, kommutátora erősen szikrázik, a mozdony szolgálatképtelen. Gépmenetben a mozdony hazatérhet a honos vontatási telepre a simító-fojtószellőző hajtómotor selejtezése után. Az 524 sz. 16A-os biztosítékot kiolvadás esetén egyszer lehet cserélni.
Váltakozóáramú fojtószellőző hajtómotor 538 sz. 35A-os biztosítója egyszer cserélhető. Előfordulhat, hogy indításkor a fojtószellőző hajtómotor az ellenkező irányba indul meg (a levegőt a szívórészen kézzel érezhetően "nyomja" fölfelé). Ilyenkor a szellőzőket ki kell kapcsolni, a vontatómotor szellőzés magállása után lehetséges az újbóli indítás.

Légsűrítő hajtómotor (505/1)
Ha a légsűrítő hajtómotor védőkapcsolója (512) leold, akkor az előlapon zöld jelzés látható, ill. a kapcsoló ki állásba fordul. Üzemi állapota az előlapon a vörös jelzés. A védőkapcsoló max. kétszer állítható vissza, a harmadik leoldás után a mozdony szolgálatképtelen.
Ha a hajtómotor és a kompresszor közötti tengelykapcsoló gumibetétei kiverődtek, a mozdony a honos vontatási telepig közlekedhet, ahol a javítás érdekében intézkedni kell.

Vontatómotor-szellőző hajtómotor (508/1)
Ha a motor nem indul, kommutátora erősen szikrázik, lassan forog, a (520) 200A-os biztosítója kiolvadt, vagy a szellőzőkerék meggörbült, szétnyílt, akkor az 520 biztosítót ki kell venni. (A motor kapcsáról a 449 sz. vezetéket is le kell kötni és elszigetelni, ha segédüzemi földzárlatot is okoz.)
A hibás szellőzőhöz tartozó vontatómotort le kell selejtezni!
A hibás motor légáramlásjelzőjét át kell kötni, hogy a segédüzemi jelzőlámpa ne világítson, és az esetleges újabb hiba észlelhető legyen. Az I. motorszellőzőhöz tartozó légáramlásjelző esetén a 022/1-270 sz., a II. motorszellőzőhöz tartozó légáramlásjelző esetén a 023/1-271 sz. vezetéket kell összekötni. A szellőzés átkapcsolót "nyári" állásba kell kapcsolni!
Selejtezések után a (134 és 135) toltvonati főáramú és segédáramkörű átkapcsolót "toltmeneti" állásba kell helyezni, hogy a főmegszakító bekapcsolható legyen.

Anód típusú segédüzemi egyenirányító (501)
Az 502 sémajelű biztosító egyszeri cseréje megengedett, ismételt kiolvadáskor a mozdony szolgálatképtelen.
Ha csak a diódavédő biztosító olvadt ki, akkor személyszállító vonat egy vontatómotorral végállomásig továbbítható, a másik vontatómotor szellőzőjének leselejtezése (biztosítójának kivétele) után. Egynél több biztosító kiolvadása esetén a mozdony szolgálatképtelen.

Segédüzemi földzárlat érzékelés
A védelem működési elve megegyezik a (214 és 214/1) motorköri földzárlatjelző relé működésével. Tartós segédüzemi földzárlat esetén (522 és 522/1 relé leoldása) a mozdony a legközelebbi V vizsgálatig közlekedhet.
Az (504) 600A, ill. az (502) 500A-os biztosítók kiolvadása esetén a segédüzemi földzárlat relé leold. Biztosító csere után a relét vissza kell állítani.
Az 522/1 jelű relé késleltetési ideje: 2±0.5 sec.

Segédüzemi feszültségellenőrző relé (516)
A (308) segédüzemi feszültségmérő műszer ellenőrzésével meg kell győződni a segédüzemi váltakozó feszültség értékéről (min 155V). A segédüzemi feszültség hiánya esetén ellenőrizni kell a 600A-os (504) főbiztosítót és a segédüzemi átkapcsoló helyzetét.
Ha a megfelelő segédüzemi váltakozó feszültség megléte esetén nem húz meg a (516) segédüzemi feszültségellenőrző relé, akkor meg kell vizsgálni az (517) 6A-os biztosítót és a motorkontaktorok (227) 6A-os biztosítóját. Továbbá meg kell nézni, hogy az akkumulátorfeszültség eléri-e az előírt értéket (min. 60V) és a (502) segédüzemi egyenirányító 500A-os biztosítóját.
Az 516 jelű relé késleltetési ideje 2±0.5 sec.

Az akkumulátor és töltőberendezései
Ha az akkumulátortöltő és akkumulátor főkapcsoló bekapcsolása után az akkumulátorfeszültség mérőműszer nem jelez, akkor a feszültség meglétéről -például- a reteszkulcs "Be" állásba fordítása után a jelzőlámpák működéséből lehet meggyőződni. Ilyen esetben, ha a főmegszakító és segédüzemi jelzőlámpa világít, akkor az akkumulátor földzárlatjelző automata vagy relé (525) oldott le, ha nem világít, akkor valamelyik 63A-os akkumulátor főbiztosító kiolvadt. (Feltételezzük, hogy a 225 sz. 6A-os biztosító ép.)
Előfordulhat, hogy az (527) akkumulátor főkapcsoló érintkezői nem zárnak, esetleg a műszer rossz (ebben az esetben a másik vezetőálláson mutat a műszer).
Az akkumulátortöltőnek az akkumulátort 88-94 V-ra kell feltöltenie.

A HTV töltő
Az akkumulátor főkapcsoló bekapcsolása után a vele mechanikus reteszelésben lévő töltőkapcsolót és az akkumulátortöltőn lévő főkapcsolót is be kell kapcsolni.
Túltöltés esetén (ha az akkumulátor feszültség 100V-nál nagyobb) a HTV töltő előlapján lévő főkapcsolót "0" állásba kell fordítani és a feszültséget a kapcsoló be- és kikapcsolásával kell szabályozni. Így a mozdony legfeljebb a következő gépvizsgálatig üzemeltethető. Az akkumulátor feszültségét fokozottan kell ellenőrizni.
Töltés nélkül a mozdony az akkumulátor állapotától függően 1,5-3 órás üzemre képes.

Tirisztoros akkumulátortöltő (AT)
A mozdony főmegszakítójának bekapcsolásakor a mozdony segédüzemével egyidejűleg a töltő táptranszformátora is megkapja a tápfeszültséget.
Az akkumulátortöltő táptranszformátor 544 sz. 15A-es főbiztosítója az akkumulátortöltő kapcsoló alatt található. Az akkumulátortöltő a 250 V váltakozó segédüzemi feszültség megjelenése után külön beavatkozás nélkül bekapcsolódik. Túltöltés esetén a főbiztosító be-ki kapcsolásával a töltés szabályozható.

Az előlapon lévő jelzőlámpák szerepe:
A felső jelzőlámpa ("tápfeszültség kimaradás") akkor világít, ha az akkumulátortöltő nem kap feszültséget. A jelzőlámpa világít, ha:
*  az akkumulátortöltő főkapcsoló nincs bekapcsolva
*  nincs felsővezeték feszültség, ill. segédüzemi feszültség
*  tirisztorvédő biztosító kiolvadt
*  a töltő segédüzemi biztosítója kiolvadt
*  a védelmi kör biztosítója kiolvadt

A középső jelzőlámpa a kisütő áramot jelzi. A töltő üzemét nem befolyásolja, a mozdonyvezető szempontjából közömbös.
Az alsó jelzőlámpa ("feszültséghullámosság") az elektronikus védelem működését jelzi. Üzemi állapota sötét. A jelzés nem törölhető, ha az akkumulátortöltő meghibásodása miatt (pl. tápfeszültség-kimaradás) akkumulátortöltés nincs, vagy az akkumulátorfeszültség 55 V-nál kisebb.
A vezetőasztal lámpasorában lévő akkumulátortöltő jelzőlámpa akkor világít, ha a töltőnél tápfeszültség-kimaradás van, vagy a feszültséghullámosság védelem működik. Normális üzemben a vezetőasztali jelzőlámpa sötét.
Az akkumulátortöltőhöz tartozó biztosítók közül az akkumulátor főkapcsoló alatt található 544 sz. (15A-es) és az akkumulátortöltő előlapján található 3 db üvegbiztosító bármelyikének kiolvadása esetén jelez a vezetőasztal "akkumulátortöltés hiány" jelzőlámpa és az akkumulátortöltőn a hibának megfelelő jelzőlámpa.
Az akkumulátortöltő előlapján lévő biztosítók közül felül a B4-es (0.2A), alul baloldalon a B3-as (1A), mellette (jobb oldalon) a B5-ös (1A) helyezkedik el.
Biztosítócsere kivételével a mozdonyvezető más javítást nem végezhet.
Az akkumulátor 526 sz. 63 A-es főbiztosítója egyszer cserélhető. Az akkumulátor töltéséről -az akkumulátor feszültségmérő figyelembevételével- a mozdonyvezetőnek rendszeresen meg kell győződnie. (A főmegszakító bekapcsolásakor az akkumulátorfeszültség műszer kimozdul a nagyobb feszültségek irányába, ha a töltő üzemképes.)

Akkumulátor földzárlat
Tartós akkumulátorköri földzárlat esetén (az 525 sz. védelmi kismegszakító felkapcsolása után azonnal leold, ill. a földzárlatvédelmi relé állandóan meghúzott állapotban van) a mozdony a következő gépvizsgálatig üzemeltethető, feltéve, ha vezérlési zavar nincs. A jelentkező földzárlatot az átadási könyvbe be kell jegyezni a leoldás körülményeivel együtt.
A kismegszakító leoldása esetén az akkumulátorfeszültség műszer nem mutat. Visszaállítása: a kismegszakítót fel kell kapcsolni.
Az akkumulátor földzárlatvédelmi kismegszakítót folyamatosan cserélik ki (KRS 8 típusú) relés áramkörre, melyet a korábbi automata helyére építenek be. Földzárlat esetén a relé egyik érintkezője ellenállás beiktatásával tartókapcsolást létesít, míg a másik érintkező megszakítja a (309) akkumulátorfeszültség mérőműszerek táplálását.

Vezérlési áramkörök
Az ingavonati közlekedésre alkalmas mozdonyoknál, ha a vezérlési biztosítékok kiolvadnak, hibakeresés előtt a vezérlési csatlást a mozdony és a kocsi között szét kell szedni!
A vezetőasztali kezelőszervek hibája behatárolható a másik vezetőállásból megkísérelt működtetéssel.

Az áramszedők vezérlése
1. Ha az áramszedő nem emelkedik fel, ellenőrizni kell:
* az akkumulátor főkapcsoló bekapcsolt állapotát,
* a (228) 6 A-es vezérlési biztosítót,
* a (202/11) áramszedő billenőkapcsoló bekapcsolt helyzetét,
* a (213) főmegszakító próbakapcsoló "üzemi" helyzetét,
* a (204) áramszedő szelektálóváltó állását,
* a készletlégtartály, ill. a főlégtartály nyomását (min. 5 bar),
* az ep szelepek működését.
* Szükség esetén a másik áramszedőt kell üzembe helyezni.

2. Ha az áramszedő felemelkedik
Megnézzük: mutat-e a (315) vonali feszültségmérő műszer.
Ha a műszer nem mutat, meg kell nézni: elérte-e a felsővezetéket az áramszedő. Ha elérte, le kell engedni és meg kell nézni, hogy húz-e ívet. Ha nincs ívhúzás, nincs vonalfeszültség. Ha van vonalfeszültség, meg kell nézni a (301/1) 1.6 A-es üvegbiztosítékot. A (209) relé meghúzása után a vezetőasztalon lévő "209-es jelzőlámpa" kialszik. Az áramszedő felemelkedésének ideje legnagyobb üzemi magasságba kb. 9 sec.

3. Az áramszedő leengedése
Üzemszerűen a (202/11) áramszedő billenőkapcsoló "le" állásba helyezésével, vagy a reteszkulcs kivételével történhet.
Veszély esetén a vezetőálláson kívül:
* a (228) 6 A-es biztosító kivételével,
* az akkumulátor főkapcsoló kikapcsolásával,
* a (811) kapcsoló "csatolt" állásba fordításával lehetséges.
Az áramszedőt nem szabad leengedni a (213) próbakapcsoló "próba" állásba fordításával, mert az áramszedő ekkor úgy ereszkedik le, hogy a főmegszakító előtte nem kapcsol ki. (Emiatt ív keletkezik a saru és a felsővezeték között.) Az áramszedő leereszkedési ideje kb 5 sec.

A főmegszakító vezérlése
Az áramszedő felengedése után a (202/12) főmegszakító billenőkapcsolót "be" állásba helyezzük.

Ha a főmegszakító nem kapcsolható be:
Megnézzük, hogy a (207) főmegszakító segédrelé meghúz-e. Ha meghúzott és a főmegszakító mégsem kapcsol be, a légmotor "0" fokozatban záró 67-68 sz. segédérintkezője nem zár. (A fokozatkapcsoló nincs nulla állásban.)

Ha a (207) főmegszakító segédrelé nem húz meg, akkor meg kell nézni a (209) nullfeszültségrelét és a védelmi relék és berendezések állapotát.

Ha a (209) nullfeszültség relé nem húz meg, ellenőrizni kell, hogy:
* a vonalfeszültség 17.5 kV-nál nagyobb értékű-e,
* a (301/1) 1.6 A-os üvegbiztosíték ép-e (kiolvadása esetén a vonalfeszültség műszer nem mutat),
* a fokozatkapcsoló nincs-e két fokozat között (a légmotor 19-20-as segédérintkező, ill. a fokozatkapcsoló vízszintes behajtó tengelyén lévő segédérintkező (69-70 sz.) hibája is elképzelhető).
A (301/1) 1.6 A-os üvegbiztosító közvetlenül egymás után kétszer cserélhető. Ha az előző feltételek teljesülnek és a (209) relé mégsem húz meg, a mozdony szolgálatképtelen.
A főmegszakító segédrelét és a nullfeszültség relét kiiktatni ("betámasztani") tilos!

Ha a (209) relé meghúz, de a főmegszakító nem kapcsolható be, akkor ellenőrizni kell, hogy:
* a (202/11) áramszedő billenőkapcsoló érintkező "fel" állásban zárja-e a 710-712 sz. vezetéket és a (202/12) főmegszakító billenőkapcsoló érintkező "be" állásban zárja-e a 703-710 sz. vezetékeket (a másik vezetőállás kezelőszerveivel egyszerűen ellenőrizhető),
* a (250) nyomatékmódosító transzformátor túláramvédelmi reléjét,
* a (255) nyomatékmódosító elektronikus túláramvédelmi reléjét,
* a (233) primer túláramvédelmi relét,
* az (560) "téli-nyári" szellőzés kapcsoló segédérintkezőjét,
* a (234) fűtési túláramvédelmi relét,
* a (235) transzformátor primer földzárlatvédelmi relét,
* a (218) I. vontatómotor túláramvédelmi reléjét,
* a (218) II. vontatómotor túláramvédelmi reléjét,
* a (123) selejtezőhenger "üzemi" állását,
* a (134) toltvonati "főáramköri" és a (135) toltvonati "segédáramköri" átkapcsolót és azonos állásukat,
* a (107/5) kontakthőmérőt,
* a (252) Buchholz segédrelét,
* az (515) kis légsűrítő nyomásszabályzóját (5.5 bar felett az érintkező jobboldali helyzetben zár),
* a (207) főmegszakító segédrelé kiesve záró segédérintkezőjét,
* a 207 sz. relé előtétellenállását.

Teendők a főmegszakítót kikapcsoló védelmek működésekor

A védelmek működésének kiértékelése:
(250) túláramvédelmi relé a nyomatékmódosító transzformátorhoz
Többször visszaállítható, ha zárlatra utaló jelenség nincs. A (250) relé leoldhat a nyomatékmódosító primer tekercsének menetzárlata esetén, valamint ha valamelyik motorkörben zárlat keletkezik, a 218/1, 218 sz. relékkel esetleg EZV védelemmel együtt és a motor irányváltáskor (a kieső kontaktor késői nyitása miatt). Ha a (250) relével a motorköri túláramvédelem (védelmek) is leoldanak, akkor a hibás motorkört selejtezni kell (lásd selejtezés), majd minden védelmet vissza kell állítani.

(255) elektronikus túlterhelés védelmi relé a nyomatékmódosító áramkörhöz
Leoldásakor a relé dobozán világító dióda jelez. A relé a zárlati áramon kívül leoldhat akkor is, ha az egyik motorkontaktor kikapcsol. Mindkét vontatómotor üzeme esetén nagy indítóáramok hosszú ideig tartó felvétele esetén is megszólalhat a túlterhelésvédelem. A relé reteszelt, visszaállítása az áramszedő billenőkapcsolóval, vagy a rajta lévő nyomógombbal történik. A relé visszaállítása előtt a nyomatékmódosító áramkör elemeit ellenőrizni kell.

(233) primer túláramvédelmi relé
Nem állítható vissza, ha egyedül old le. A mozdony szolgálatképtelen, feszültség alá helyezni tilos!
Visszaállítható, ha a (234) fűtési túláramvédelmi relével együtt old le.

(234) fűtési túláramvédelmi relé
Leoldása esetén visszaállítható a főmegszakító bekapcsolása érdekében, de a fűtési kontaktor csak a fűtési zárlat megszüntetése után kapcsolható be. A fűtési áram megengedhető max. értéke +10oC-ig 525 A, +18oC-ig 500 A lehet.

(235) transzformátor primer földzárlatvédelmi relé
Leoldása esetén a következő bekezdésben leírtak kivételével nem állítható vissza (a mozdony szolgálatképtelen).
Ha a (235) relé leoldása a (417) 15 A-es vezetőfülke fűtési biztosító kiolvadásakor következik be, a relé visszaállítható, de a vezetőfülke fűtést ki kell kapcsolni. A zárlatos fűtőtest leföldelt mozdonynál leköthető, majd a 15 A-es biztosító cseréje után a fűtés bekapcsolható.
Ha a (233 és 235) relék együtt oldanak le, a relék visszállítása tilos, a mozdony szolgálatképtelen.

(218) vontatómotor túláramvédelmi relé
A beállított motoráram elérésekor meghúz és kikapcsolja a főmegszakítót.
A hibás vontatómotor selejtezése után a relét vissza kell állítani, hogy a főmegszakítót be lehessen kapcsolni.
V43-1156 psz-tól automatikus selejtezés került beépítésre azért, hogy vezérlőkocsis üzemben a leoldott (218) relé visszaállítása és a hibás motor selejtezése miatt ne kelljen a mozdonyra menni. Az automatikus selejtezést végző (218/2) selejtező relé feladatai:
* behúzva záró érintkezőjével áthidalja a leoldott (218) relé érintkezőjét,
* kiesve záró érintkezője bontja hibás motor váltakozóáramú kontaktorának körét.
A (218) relé leoldása miatt bekövetkezett automatikus selejtezést a vezérlőkocsin a kisebb tolóerőről lehet észrevenni.
Automatikus selejtezés utána kerékperdülésgátló berendezés nem működik, a motoráramot ennek megfelelően kell beállítani.
Automatikus selejtezés "húzott" üzemben is megtörténik, ekkor a selejtezett motor árammérő műszere nem mutat. Húzott üzemben bekövetkezett automatikus selejtezés esetén a toltvonati átkapcsolókat "toltvonati" állásba kell helyezni, majd alkalmas helyen a selejtező hengerrel kell selejtezni.

(252) Buchholz-védelmi relé
Működése két fokozatban történik. Kismértékű gázfejlődésnél a Buchholz relé érintkezője csak a (256) jelzőlámpa áramkörét zárja, (252) relé nem húz meg. A mozdony tovább üzemeltethető, de gépvizsgálat előtt a transzformátor vizsgálatát fel kell adni. Ha a transzformátor gázosodása nagyobb mértékű, a relé kikapcsolja a főmegszakítót. Visszaállítani nem szabad, a mozdony szolgálatképtelen.

Ha a (218), a (218/1), vagy az EZV védelem leold
Leoldásukkor (esetleg bármelyik kettő, vagy mindhárom együtt) a hibás motorkört selejtezni kell; lásd selejtezés.

A főmegszakító bekapcsolás feltételei közül az alábbiakat is ellenőrizni kell:
az (515) segédlégsűrítő nyomásszabályzója
Ha a főmegszakító 5.5 bar levegőnyomásnál nem kapcsol be, -de a segédlégsűrítő leáll, 207 relé meghúz és halljuk, hogy a főmegszakító "be" tekercs is meghúz- akkor a főmegszakító vezérlőrészében lévő (70) minimális levegőnyomást érzékelő nyomásőr helytelenül van beállítva.
Ilyenkor a segédlégsűrítő kényszerüzemeltetésével a sauteren beállított érték fölé kell emelni a levegőnyomást. A segédlégsűrítő nem áll le, ha a 724 sz. vezetéket az 525 sz. kismegszakító jobb alsó bekötésénél levesszük. (A 60 literes légtartály váltóját elzárjuk és a légfeszmérőt fokozottan figyeljük.) A segédlégsűrítő üzeme alatt az akkumulátorokról táplált többi fogyasztót le kell kapcsolni!

a (107/5) kontakt hőmérő
A transzformátor olaj hőmérsékletét -amely nem lehet több 85oC-nál- kontakthőmérő érzékeli. Leoldása esetén a mozdony szolgálatképtelen. Az olaj 85oC alá történő lehűlése és a túlmelegedést előidéző hiba elhárítása után lehet a mozdonyt üzemeltetni. Ha egyértelműen megállapítható hibakeresés során, hogy bár az olaj hőmérséklete 85oC alatt van, de a (107/5) transzformátor termosztát érintkezői nem zárnak, akkor a kontakthőmérő a kiesve záró érintkezői a 720/2-723/2 sz. vezetékek zárásával átköthető, ha az olajkeringető szivattyú működik. Ilyenkor az olaj hőmérsékletét fokozottan kell ellenőrizni. A vonat végállomásig továbbítható, ahol intézkedni kell a javításról.

(123) selejtező henger "üzemi" állásban záró segédérintkezői
a toltmeneti kapcsolók (134) főáramköri és (135) segédáramköri érintkezői selejtezés esetén "toltvonati" üzemnek megfelelő állásban legyenek. (ha a selejtezés után csak az egyiket kapcsolták "toltvonati" üzemmódra, a főmegszakító nem kapcsolható be.)

(560) "téli-nyári" szellőzés kapcsoló
A kiválasztásnak megfelelő véghelyzetben legyen, mert ellenkező esetben segédérintkezője nem zár. A nyári időszakban leólmozott kapcsolót csak a főmegszakító kikapcsolt helyzetében szabad átkapcsolni, mert alkalmatlan a szellőzőmotorok áramának megszakítására.
A légmotor pozíciója
Ha a főmegszakító kikapcsolása után marad fokozatban a légmotor és az elzáróváltót elzárják, akkor a fokozatjelző műszer nem mutatja, hogy a légmotor fokozatban van. (Ha az irányváltók nem kapcsolhatók, akkor a fokozatkapcsoló nincs "0" pozícióban.) Az elzáróváltó kinyitásával és a menetszabályzó kontroller nulla állásba helyezésével megy nullára a fokozatkapcsoló.

A főmegszakító vezérlőáramkörének egyéb hibái
A főmegszakító bekapcsolása után azonnal kikapcsol, esetleg ismétel.
A hibajelenség oka lehet:
a. Ha a billenőkapcsoló elengedésekor kikapcsol a főmegszakító, akkor a hibát a tartókörben kell keresni: a (102/1) tartóellenállás, ill. a (883) 2db dióda áramkörének ellenőrzésével. (A főmegszakító (19-20) húzvazáró segédérintkező meghibásodását a mozdonyvezető nem tudja elhárítani, mivel az ólomzárat nem távolíthatja el.) Az EÉVB leoldása is ilyen jelenséget okoz, az EÉVB-t ellenőrizni kell.
b. A billenőkapcsoló "be" állásában a főmegszakító bekapcsolás után kikapcsol, majd duplázik:
A (218/1) egyenirányító külsőzárlat védelmi relé leoldott. A relé jelzőzászlóját ellenőrizni kell a reléállványon.
Meg kell nézni, hogy az egyenirányító külsőzárlat védelem nincs-e leoldva. (Leoldása esetén az EZV védelemnél lévő "külsőzárlat" jelzőlámpa és a vezetőállásban lévő "egyenirányító" jelzőlámpa világít.) Ilyen esetben a kérdéses motort és egyenirányítót (M1, ill. M2 "ki") selejtezni kell. A vontnemtől függő teendőket lásd a selejtezésnél.
A (102/1) vagy (207/1) ellenállások épségét ellenőrizni kell. A hibás ellenállást át kell kötni. A főmegszakítót ebben az esetben az áramszedő billenőkapcsolóval kell kikapcsolni, mert egyébként a kikapcsolásakor a 228 sz. biztosító kiolvad!
A vonatot célállomásig lehet továbbítani, majd gondoskodni kell a javításról.
A "nyugvóáramú" tekercs szakadása esetén is duplázik a főmegszakító, de ez esetben a mozdony szolgálatképtelen.
Egyéb hibalehetőségek
A (209) relé kikapcsolja a főmegszakítót, ha a fokozatkapcsoló felfutási ideje 15 sec-nél nagyobb.
*  Ellenőrizni kell, hogy van-e megfelelő levegőnyomás a légmotor számára (2.7-3.3 bar). Feszmérő nélkül a fokozatkapcsoló olajkeringető szivattyújának működéséből lehet tájékozódni. A légmotor levegőjének nyomásszabályzóját elállítani tilos! A névleges levegőnyomástól bármilyen eltérés -kisebb és nagyobb- a légmotor működésképtelenségét okozza!
*  Ellenőrizni kell, hogy az akkumulátor feszültsége megfelelő-e (min 60 V).
*  (209) nullfeszültség relének van-e késleltetése (0.5±0.2 sec.)
*  A-B szelepcsoport és a szelepemelők üzemképesek-e.
Ha a jelenség ismétlődik, elzárt levegőváltó mellett és szabályszerű földelés után néhányszor kézzel vissza lehet hajtani a fokozatkapcsolót.

A vontatómotor szellőző hajtómotorok vezérlése
Jól működő szellőző lánc teljes bekapcsolási ideje kb. 6 sec.
1. A szellőző csoport nem indul a (202/16) szellőző billenőkapcsoló bekapcsolása után.
Váltakozó áramú fojtószellőzőmotor esetén meg kell nézni, hogy a fojtószellőző indul-e. Ha igen, akkor a billenőkapcsoló és a biztosító jó. Ha nem indul, meg kell vizsgálni az (539) simítófojtó szellőzőjének kontaktorát és biztosítóját. A mechanikusan szoruló kontaktor kikapcsolt főmegszakító mellet vizsgálható, ill. "megjáratható".
Ellenőrizni kell:
*  az akkumulátor feszültségét (min. 60 V),
*  (231) 6 A-es biztosítót,
*  (202/16) szellőző billenőkapcsolót,
*  (516) segédüzemi feszültségellenőrző relé (517) biztosítóját és 18-19 érintkezőjét. (Ha az érintkező "elégett", kapocslécen átköthető az 501-502 sz. vezeték, de ezt követően vonalfeszültség kimaradáskor mindig ki kell kapcsolni a szellőző billenőkapcsolót!)
*  (511/1) légsűrítő indítókontaktorának kiesve záró segédérintkezőjét (502-503 sz. vezetékek),
*  (509) II. SW. motorszellőző üzemi kontaktorának kiesve záró segédérintkezőjét (503-506 sz. vezetékek).

Egyenáramú fojtószellőző motornál megfigyeljük, hogy az olajhűtő szellőző indítókontaktora meghúz-e.
Ha nem: megvizsgáljuk a (516) relé húzva záró érintkezőjét 501-502 vezetékek között, a légsűrítő indítókontaktor kiesve záró érintkezőjét 502-503 sz. vezetékek között, a II. SW szellőző üzemi kontaktorának kiesve záró segédérintkezőjét 503-504 sz. vezetékek között.
Ha valamelyik egyenáramú szellőzőmotor indítókontaktora meghúz, de nem indítja az üzemit, az időrelé nem működik. Ilyenkor, ha rövid időn belül nem kapcsoljuk ki a főmegszakítót, az indítóellenállás leég. Ha valamelyik motorindító ellenállás leégett, akkor a motort főáramköri biztosítójával selejtezni kell. Az időrelé fedelét nem szabad megbontani, meghibásodása esetén a hozzátartozó motort selejtezni kell.
A téli üzem, vagyis a vontatómotor szellőző hajtómotorok sorbakötése tilos, ha a II. SW szellőzőmotor indítóellenállása használhatatlan. SW szellőzőmotor selejtezése esetén a hozzátartozó vontatómotort is selejtezni kell a (123) selejtező hengerrel, mert a vontatómotor hűtés nélkül nem üzemeltethető. Ilyenkor a szellőző átkapcsolót "nyári" állásba kell fordítani. A "téli-nyári" szellőzés beépítése nem módosította a kontaktorok vezérlési áramkörét. A főáramkörben "téli" üzemmódban -az (560) kapcsoló átkapcsolásakor- a vontatómotor szellőzők sorba, míg "nyári" állásba kapcsolva párhuzamosan működnek. Téli üzemben a II. SW szellőző kontaktorai indítják a szellőzőmotorokat az I. SW szellőző üzemi kontaktorainak meghúzása után.
V43-1156 psz. felett selejtezés után a toltmeneti (134) főáramköri és (135) segédáramköri kapcsolókat "toltvonati" állásba kell kapcsolni, hogy a főmegszakító bekapcsolható legyen.
Szakaszos olajhűtő szellőzés (váltakozóáramú simító-fojtószellőző motor) esetén az olajhűtő szellőző az olaj hőmérséklet függvényében indul, ill. áll meg a következők szerint.
A szellőző billenőkapcsoló bekapcsolása után az (516) relé 18-19 érintkezőjén, a légsűrítő indítókontaktor kiesve záró 10-11 segédérintkezőjén, a II. SW szellőző üzemi kontaktorának 22-23 kiesve záró érintkezőjén keresztül meghúz az I. SW szellőző indítókontaktora. (Kiesve záró (10-11) érintkezője megakadályozza a légsűrítő indulását, amíg a II. SW szellőző üzemi kontaktora meg nem húz, és ki nem ejti az I. SW szellőző indítókontaktorát.) Időrelén keresztül késleltetve meghúz az I. SW szellőzőmotor kontaktora és a 24-25 húzva záró segédérintkezőjén keresztül tartókapcsolást létesít. A 20-21-es húzva záró segédérintkezőjén, majd a II. SW szellőző üzemi kontaktorának 18-19-es kiesve záró segédérintkezőjén keresztül meghúz a II. SW szellőző indítókontaktora. Az időrelén keresztül késleltetve meghúz a II. SW szellőző üzemi kontaktora, majd a 24-25 húzva záró segédérintkezőn tartókapcsolást létesít, a 18-19 kiesve záró segédérintkezője kiejti a II. SW szellőző indítókontaktorát, 22-23-as kiesve záró segédérintkezője pedig az I. SW szellőző indító kontaktorát. Ezzel lehetővé teszi a légsűrítő indítását.
Ha az olaj hőmérséklete 40oC felett van, akkor a II. SW üzemi kontaktorának 20-21 húzva záró segédérintkezője lehetővé teszi az olajhűtő szellőző bekapcsolását, ha az (550) termosztát zárja az indítókontaktor áramkörét.
Az olajhűtő szellőző indítókontaktora az üzemi kontaktor kiesve záró 18-19 segédérintkezőjén és az (550) termosztát érintkezőjén keresztül meghúz. Késleltetés után meghúz az olajhűtő szellőző üzemi kontaktora, majd a 18-19 kiesve záró segédérintkezője kiejti az indítókontaktort, (lehetőséget teremtve a légsűrítő indításához) és a 24-25 húzva záró segédérintkezőjén keresztül tartókapcsolást létesít. Amikor az olaj hőmérséklete 40oC alá esik, az (550) termosztát érintkezője szakítja az üzemi kontaktor áramkörét. A továbbiakban is ez az érintkező biztosítja az olajhűtő szellőző szakaszos üzemét.
Időrelék beállítási ideje:
1.  olajhűtő szellőző:  1.5±0.5 sec.
2.  2. SW szellőző:  2.0±0.5 sec.

A légsűrítő hajtómotor vezérlése
A légsűrítő hajtómotor nem indul: a (202/15) légsűrítő billenőkapcsoló bekapcsolása után "a főlégtartályban lévő levegő nyomása kisebb" 8.8 bar-nál.
Ellenőrizni kell:
*  (229) 6 A-es biztosítót,
*  (516) segédüzemi feszültségellenőrző relé 15-16 érintkezőjét,
*  (512) légsűrítő motor védőkapcsoló nincs-e leoldva (kétszer visszaállítható),
*  (514) Sauter légsűrítő nyomásszabályzót,
*  (511) légsűrítő üzemi kontaktorának kiesve záró 22-23 érintkezőjét,
*  (510/1) a transzformátorszellőző indítókontaktor kiesve záró 14-15 érintkezőjét,
*  szakaszos olajhűtő szellőző esetén az I. SW motorszellőző indítókontaktor kiesve záró 10-11 érintkezőjét,
*  (534) termisztort (meghibásodása esetén át kell kötni a 407-406 vezetéket, átkötése után nem szabad egyszerre kapcsolni a szellőző és a légsűrítő billenőkapcsolókat).
Ha az előbbi feltételek fennállnak és az indítókontaktor mégsem húz meg, akkor mechanikus szorulás (kikapcsolt főmegszakító mellett a kontaktort kézzel meg kell mozgatni), vagy tekercsszakadás van.
Ha az indítókontaktor meghúz, de az üzemi nem, az időrelé, vagy az őt működtető kontaktor segédérintkezője meghibásodott.
Ha az indítókontaktor kiesése után az üzemi kontaktor is kiesik, az üzemi kontaktor behúzva záró segédérintkezője nem hozza létre a tartókapcsolást.
Ha a légsűrítő nem áll meg kikapcsolás után, a következő okai lehetnek:
* indítókontaktor beragadt,
* üzemi kontaktor beragadt,
* ha az (514) Sauter érintkezője szakított, de a vele párhuzamosan kapcsolt, az érintkezők beégés elleni védelmét szolgáló 100 nF-os kondenzátor lett zárlatos. (A kondenzátort le kell kötni és a cseréjét napivizsgálaton fel kell adni.)
* ha a Sauter hibásodott meg, akkor levegősen ki kell iktatni, majd billenőkapcsolóval kapcsoljuk be a sűrítőt 8.8 és ki 10 bar főlégtartály nyomásnál. Így a vonat célállomásig továbbítható.

A segédüzemi kontaktorok beégését (beragadását) a bekapcsolás utáni azonnali, a teljes lánc felgyorsulása előtti kikapcsolás igen nagy valószínűséggel kiváltja. Emiatt, ha azonnali leállítás szükséges, akkor először a főmegszakítót kell kikapcsolni!
Az időrelé beállítási ideje:  3.5±0.5 sec.

A légmotor vezérlése
a. Ellenőrizni kell hibakeresés előtt:
* az akkumulátor feszültséget (legalább 60 V legyen).
* a (230) 6 A-es biztosítót,
* ha van nyomásmérő műszer a levegőnyomást (kb. 3.2 bar), a (65/7) légmotor levegő elzáróváltó nyitott állapotát,
* a távvezérlési csatlás (710/1) állapotát, a nem használt távvezérlési fej zárt helyzetét,
* a nem használt vezetőasztal reteszkulcs "ki" helyzetét.

b.  Az alábbiak szerint meggyőződünk, a (109/51) "fel" relé működéséről:
Áramszedőt leengedjük, a (230) biztosítót kicsavarjuk, (202/4) reteszkulcsot "be" állásba, a menetszabályzó kézikereket "++" állásba helyezzük, s a reléállványnál a (230) biztosítót ki-be csavarjuk, majd megfigyeljük a működését.
Ha a "fel" relé nem húz meg, meg kell nézni:
* az I. SW motorhoz tartozó C1 és C2 söntkontaktor kiesve záró segédérintkezőjét,
* a (212) feszültségkorlátozó relé kiesett állapotát,
* a (211) egyenirányító védelmi segédrelé (belsőzárlat esetén meghúz, kiejti a "fel" relét, és lefelé lépteti a fokozatkapcsolót) kiesett állapotát,
* a (109/54) zárócella épségét (átkötéssel megnézzük),
* a (109/53) "fokozatrelé" kiesett állapotát,
* a (109/31) légmotor "0-31,5-ig" záró 41-42 segédérintkező be állapotát,
* a (109/51) "fel" relé kiesve záró érintkezőjét,
* a (307/25) vonóerő korlátozó relé kiesett állapotát V43-1156 psz-tól,
* a (307/36) perdülésgátló relé kiesett állapotát V43-1156 psz-tól.

c. Ha a "fel" relé meghúz, de a légmotor mégsem működik, az A-B szelepcsoportot kell megütögetni és a fokozatkapcsoló (1-12-ig) segédérintkezőit kell ellenőrizni.

d. Ha a fokozatkapcsoló csak a 10. fokozatig megy fel és tovább nem, meg kell nézni a távvezérlési csatlásfej fedél leszorító rugóinak helyes állását. Hiba esetén a söntkontaktor vezérlő áramkörét zárja. Ez a jelenség akkor következik be, ha a leszorító rugó a lezáródó csatlásfej alá kerül.

e. Ha a fokozatkapcsoló az első fokozatról nullára visszalép, oka:
* a másik vezetőfülkében a vezetőasztal reteszelőkulcs üzemi helyzetben van (ki kell kapcsolni),
* esetleg az egyenirányító belsőzárlat védelem indokolatlanul visszaszabályoz (a kérdéses egyenirányítót selejtezni kell).

f. Ha a fokozatkapcsoló 1-2 fokozatból nullára visszalép "toltvonati üzemben",oka:
* a két motorkontaktor időben nem egyszerre kapcsol be, a motoráram különbségre a (307/36) relé szakítja a "fel" relé áramkörét és a "le" relét működteti.
A V43-1156 psz. felett "toltmenetben" (218) a vontatómotor túláramvédelmi relé leoldását követően, önműködő selejtezés után 2-3 fokozatból lép vissza a fokozatkapcsoló. Ennek oka, hogy az (113) egyenáramú kontaktor kiesve záró segédérintkezője nem zárja rövidre (nem iktatja ki) a (307/36) perdülésgátló relét.

g. Ha a fokozatkapcsoló két fokozat között megáll, a főmegszakító kikapcsol, ha:
* lassan megy a fokozatkapcsoló,
* az AB szelepcsoport felakad,
* nincs megfelelő akkumulátorfeszültség,
* a (109/32) fokozatkapcsoló 13-14, ill. 15-16 segédérinkezője fokozatok között nem zár, a fokozatkapcsolót nem vezeti be egész fokozatba,
* a "le" relé, ill. a "fel" relé 13-14 kiesve záró, 15-16 húzva záró segédérintkezője nem zár,
* a (707) zárócella szakadt,
* a levegőnyomás értéke túl kicsi, vagy túl nagy.

h. Ha a menetszabályzó kézikerék "-", "0" és "--" állásaiban a (109/52) "le" relé nem húz meg
Ellenőrizni kell:
*  a működtetést a másik vezetőállásról,
*  a (109/53) "fokozati" relé kiesve záró érintkezőit,
*  a (109/31) fokozatkapcsoló 43-44 segédérintkezőjét, amely 1-32 fokozatok között zár,
*  a (109/54) zárócella épségét,
*  a (109/52) "le" relé kiesve záró érintkezőjét.

A "le" relét működteti a (211) egyenirányító védelmi segédrelé, valamint a (307/36) perdülésgátló relé meghúzott állapotban.

A vontatómotor kontaktorok vezérlése
A hibaelhárításnál minden esetben meg kell nézni a kontaktorok és a lángtölcsérek állapotát, szerkezeti épségét. Bizonytalan működés, tömörtelen ("fújó") munkahenger, vagy nem megfelelő érintkezés villamos tüzet okozhat.
A nyomatékmódosító transzformátor, ill. kontaktorának meghibásodása esetén V43-1156 psz-tól "toltvonati" üzemmódra kell áttérni, V43-1155 psz-ig pedig át kell kötni a (131) nyomatékmódosító kontaktor meghúzva záró segédérintkezőjét.
Mindkét váltakozóáramú kontaktorra vonatkozó feltételek
Ha a távvezérlési csatlást összekapcsolták, akkor hibakeresés előtt azt a mozdony és a kocsi között meg kell szüntetni, majd ellenőrizni kell:
* a(227) 6 A-es biztosítót,
* az akkumulátor feszültség értékét,
* a levegőnyomást -alacsony sűrített levegő nyomásnál a kormányszelep alatt lévő légváltó állását ellenőrizni kell,
* az (516) segédüzemi feszültségellenőrző relét, melynek meghúzási feltételei:
* az akkumulátort bekapcsolták
* segédüzemi feszültség megfelelő értékű (155 V),
* (227) és (517) biztosítók épek.
* (202/4) reteszelő kulcs "be" állásban legyen,
* (201) menetszabályzó kézikerék nem lehet "--" állásban,
* (116) irányváltó vezérlőkar valamelyik iránynak megfelelő állásban legyen. Ha az irányváltók elektromosan nem vezérelhetők, a fokozatkapcsoló "0" állása és kikapcsolt főmegszakító mellett kézzel állíthatók a levegőváltók zárt helyzetében. Ügyelni kell az irányváltók azonos állására!
* a (109/31) fokozatkapcsoló 55-56 segédérintkező zárva legyen 1...32 fokozatban,
* a (109/31) fokozatkapcsoló 57-58 segédérintkezője 0 és 1 fokozatban zárva legyen,
* a (109/52) "le" relé kiesett helyzetben legyen,
* V43-1114 psz-tól az egyik (131) nyomatékmódosító kontaktor "húzott" üzemben, bekapcsolt helyzetben legyen.
Egy kontaktorra vonatkozó feltételek:
* (244) szellőzést ellenőrző relé húzva legyen. A (244) szellőzést ellenőrző relé meghúzásának feltétele a (227, 6 A-es) biztosító épsége, hogy a hozzátartozó (513) motorszellőző légáramlásjelző átálljon, a (114/3) simító-fojtószellőző légáramlásjelzője átálljon.
A (244) relé meghibásodása esetén átköthető, ha a segédüzemi jelzőlámpa nem jelez. Ekkor a hozzátartozó motorszellőző működését fokozott figyelemmel kell kísérni. (A (244) relé megegyezik a 307/27 relével, egymással cserélhetők.)
* az egyenirányító védelem ne legyen leoldva,
* a (V43-1156 psz-tól) (218/2) önműködő selejtező relé kiesve záró érintkezője zárva legyen,
* a (123) selejtezőhenger segédérintkezője (pl. 1 váltakozó áramú kontaktor esetében) "üzemi" "M2 ki" és "G2 ki" állásban zárva legyen.
Ha a felsorolt feltételek teljesülnek, meghúz a váltakozó áramú kontaktor. Húzva záró segédérintkezőjén tartókapcsolást létesít, míg a másik húzvazáró segédérintkezőn keresztül meghúz a hozzátartozó egyenáramú kontaktor.

A söntkontaktor vezérlése
Ha a menenetszabályzó söntkarjának fokozatba helyezésekor a söntkontaktorok nem húznak meg, akkor ellenőrizni kell:
* a fokozatjelző műszer állását; a fokozatkapcsoló legalább 10-ik fokozatban legyen,
* a (109/31) fokozatkapcsoló 59-60 segédérintkezőjét,
* a GH1 és GH3 állvány alatt lévő levegős elzáróváltók nyitott helyzetét.

A fűtési áramkörök vezérlése
A vezetőfülke fűtés közvetlenül táplálható a transzformátor fűtési tekercséről és a fűtési csatlásról 1293 psz-ig; 1294 psz-tól és az átalakított mozdonyokon csak a főtranszformátorról táplálhatók.
Fülkefűtés a főtranszformátorról akkor lehetséges, ha:
*  a (417) 15 A-es biztosító ép,
*  a (411) vezetőfülke fűtési válogatókapcsoló "Transzformátor" állásba van fordítva,
*  a (403) vezetőfülke fűtés szakaszkapcsolója 1/2 vagy 1/1 állásban van,
*  a fűtőtestek üzemképesek.

A fűtési reteszkulcs akkor vehető ki, ha:
*  a (413) 6 A-es biztosító ép,
*  az akkumulátort bekapcsolták,
*  a fűtési kontaktor ki van esve,
*  a (412) fűtési reteszelőrelén lévő nyomógombot benyomják és a reteszelő relé tekercse nem szakadt.
*  V43-1294-től a (420) fűtési feszültség ellenőrző relé kiesett állapotban van.

V43-1294 psz-tól az alábbi módosításokat vezették be a fűtési áramkörökben:
*  A vezetőfülke fűtőtesteket két független áramkör táplálja egy-egy (417) 15 A-es biztosítón keresztül. Egy áramkörhöz így 3-3 db fűtőtest tartozik mindkét vezetőfülkében. Valamelyik fűtőtest zárlata esetén a hozzátartozó biztosító kiolvad, de fél teljesítménnyel mindkét vezetőfülke fűthető biztosító csere, ill. fűtőtest lekötése nélkül.
*  A fűtőtesteket kontaktorok kapcsolják, melyek vezérlése a vezetőasztalon lévő (202/17) háromállású kapcsolóval történik.
*  A (219/3) glimlámpák helyett 2-2 db párhuzamosan kapcsolt jelzőlámpa jelzi a fűtési kontaktor bekapcsolt állapotát.
*  Beépítésre került a (420) fűtési ellenőrző relé, amely megakadályozza a reteszkulcs kivételét és a fűtési kontaktor bekapcsolását, ha a fűtési fővezeték más feszültségforrásról (villamos előfűtő telep, villamos fűtőgép, vagy másik mozdony) feszültség alatt áll.

Ha a (219/3) jelzőlámpák nem világítanak, meg kell nézni:
*  a (219/4) 15 A-es biztosító épségét,
*  (219) 0.08 A-es üvegbiztosító épségét, (kikapcsolt főmegszakító mellett cserélhető)
*  a (418) 15 A-es biztosító cseréje előtt nem elegendő a főmegszakító kikapcsolása, ha a fűtés szerelvényen keresztül előfűtőtelepről történik, ill. előfogatolás esetén. Az előző esetben az előfűtőtelepet le kell kapcsolni, előfogat esetén el kell kérni az előfogat gép fűtési reteszkulcsát.
*  Ha a fűtési kontaktor ki-be kapcsol (nem kerül öntartásba) annak oka lehet a 420 sz. védőrelé és a 406 sz. fűtési kontaktor segédérintkezőinek nem megfelelő idejű zárása, ill. bontása. Teendő: a 219 sz. biztosítót ki kell venni és a fűtést ismét be kell kapcsolni, miután meggyőződtünk arról, hogy a szerelvényt külső forrás nem fűti. Ebben az esetben a 219/3 fűtési jelzőlámpák nem világítanak. (A hibát a mozdony üzemi naplójába be kell jegyezni és V vizsgálat alkalmával fel kell adni.)
*  Ha a fűtés bekapcsolásakor egyik vezetőállásban sem mutat a (310) vonatfűtési árammérő, ki kell kapcsolni a vonatfűtést, mert feltételezhető, hogy szakadt a fűtési túláramvédelmi relé áramköre. Ha az árammérő nem mutat (mechanikus szorulás), de a fűtési fogyasztásmérő forog, nem kell megnézni a másik árammérő műszert, a körben nincs szakadás, a fűtés üzemeltethető.
A vonatfűtést csak a főmegszakítóval szabad kikapcsolni a fűtési kontaktor védelme érdekében!

Teendők a segédüzemi jelzőlámpa jelzése esetén

1. Üzem közben rövid időre felvillan:
Bekövetkezik a légsűrítő indulásakor, amíg nem alakult ki a min. 1.1 bar olajnyomás, valamint a szakaszos üzemű transzformátor szellőző indulásakor (transzformátor olaj 40oC felett). Mindkét eset üzemi állapotnak megfelelő, a mozdonyvezetőnek ezzel kapcsolatban teendője nincs.
A segédüzemi jelzőlámpa üzemi állapota sötét.

2. Üzem közben állandóan világít:
Meg kell figyelni, milyen jelenség kíséri a jelzőlámpa kigyulladását. 
a) Egyik vontatómotor sem vesz fel áramot
A fojtószellőző légáramlásjelzőjét kell megvizsgálni. Ha a motor hibás, a teendőket lásd a segédüzemi motorok üzemzavara címnél. Ha a légáramlásjelző a hibás, a rajta lévő 272 és 197-es vezetéket össze kell kötni, különben a motorkontaktorok nem tudnak meghúzni. A mozdony a honos vontatási telepig vonatot továbbíthat, ahol gondoskodni kell a javításról vagy cseréről. Váltakozóáramú fojtószellőző esetén - ha a szellőzők indításakor nem alszik el a segédüzemi jelzőlámpa - meg kell győződni a motor forgásirányáról. (Ha ellenkező irányban forog - kézzel érezhető - a szívórésznél nyomja ki a levegőt. Teendőket lásd a segédüzemi hajtómotoroknál.)
b) Csak az egyik vontatómotor vesz fel áramot
A megfelelő motorszellőzőt és légáramlásjelzőjét kell megvizsgálni. Ha a motor hibásodott meg, a teendőket lásd a segédüzemi motor meghibásodásánál. 

Ha a légáramlásjelző rossz:
I. motornál a 270 sz. vezetéket kell összekötni a 022/1 sz. vezetékkel,
II.motornál a 271 sz. vezetéket kell összekötni a 023/1 sz. vezetékkel.
A szellőző működését időnként ellenőrizni kell, mert a légáramlásjelző átkötése esetén nincs védelem, ami a mozdonyvezetőt tájékoztatná a vontatómotor szellőző hibájáról. A vontatómotor szellőzés nélkül nem üzemeltethető! Átkötött légáramlásjelzővel a mozdony a vonatot csak a célállomásig továbbíthatja. 

c) A légsűrítő üzemével függ össze a segédüzemi lámpa jelzése
Meg kell nézni a légsűrítőn lévő olajnyomásérzékelőt és olajnyomásmérőt. Ha üzemelő légsűrítő mellett az olajnyomásmérő 1 bar alatti értéket mutat, vagy a mutató állandóan le-fel ugrál, a légsűrítőt azonnal ki kell kapcsolni, a mozdony szolgálatképtelen, nem helyezhető feszültség alá. Ha a légsűrítő járása közben az olajnyomásmérő 1 bar feletti állandó értéket mutat, a légsűrítő üzemképes.
Ha a szellőző bekapcsolása után elalszik a segédüzemi jelzőlámpa, majd a légsűrítő bekapcsolásakor kigyullad, kikapcsolásakor elalszik, egyértelműen a légsűrítőnél van a hiba. Amennyiben a légsűrítő üzemekor az olajnyomás 1 bar felett van, akkor az olajnyomásérzékelő hibásodott meg, melyről a 197 sz. vezetéket le kell kötni, vezetékvéget leszigetelni, hogy a segédüzemi jelzőlámpa ne világítson és így más védelem működését érzékelni lehessen. Így legfeljebb a következő gépvizsgálatig üzemeltethető a mozdony.

d) Ha a jelzőlámpa jelzését más jelenség nem kíséri
(Mindkét motor vesz fel áramot, légsűrítő kikapcsolva.)
Meg kell vizsgálni: a segédüzemi egyenirányító szellőzőmotorját és légáramlásjelzőjét. Ha a segédüzemi egyenirányító szellőző nem üzemel, meg kell vizsgálni az (533) 6 A-es biztosítót, kiolvadása esetén ki kell cserélni. 
Üzemképtelen szellőzővel a vonat a következő állomásig továbbítható. Ha nincs szellőzés, vagy ha a légáramlásjelző nem állt át a segédüzemi egyenirányító oldalán lévő JL 1 és a vezetőálláson lévő (222) jelzőlámpa folyamatosan világít. Légáramlásjelző hiba esetén a légáramlásjelzőről a 197 sz. vezetéket le kell kötni, a vezetékvéget le kell szigetelni. A motor üzemét gyakran kell ellenőrizni! A mozdony lekötött légáramlásjelzővel legfeljebb a legközelebbi gépvizsgálatig továbbíthat vonatot, ahol javításáról, cseréjéről gondoskodni kell.
Az Anód típusú diódák védelmét a gyorskioldású biztosítók látják el, melyek kiolvadva mikrokapcsolót működtetnek és a PL-2-ben lévő elektronikus berendezés a JL 1 és (222) segédüzemi jelzőlámpát villogtatja. A mozdonyvezető teendőjét lásd a "Segédüzemi egyenirányítónál".
Transzformátor szellőző légáramlásjelző
(Szellőzőmotor üzemel)
Ha szívja a levegőt (a radiátoron befelé), le kell venni a radiátor mögött lévő légáramlásjelzőről az egyik vezetéket. Ha ekkor elalszik a segédüzemi jelzőlámpa (222), akkor a légáramlásjelző a hibás. Javításáról a honos vontatási telepen gondoskodni kell. Transzformátor szellőző hiba esetén lásd a segédüzemi motor meghibásodásánál leírtakat.
Transzformátor olajáramlásjelző
A főmegszakító ki- és bekapcsolásakor lehet látni, hogy az olajáramlásjelző átáll-e. (Az olajáramlásjelző mozgó érintkezőjének /középen/ alsó állásban kell lenni abban az esetben, ha áramlik az olaj). Ha nem olajáramlásjelző, hanem "nyomásgomba" van felszerelve, és az egyik vezeték lekötése után elalszik a segédüzemi jelzőlámpa (222), a "nyomásgomba" a hibás.
Ha van olajáramlás, de az olajáramlásjelző, ill. "olajnyomásgomba" meghibásodott, le kell kötni az egyik csatlakozó vezetéket és le kell szigetelni, hogy a segédüzemi jelzőlámpa emiatt ne világítson. Az olajáramlásjelző javításáról, ill. cseréjéről a legközelebbi gépvizsgálaton gondoskodni kell.
Transzformátor olajkeringető szivattyú meghibásodása esetén lásd a segédüzemi hajtómotorok meghibásodásánál leírtakat.

Teendők, ha nincs vontatómotor áram
a) Meg kell nézni a fokozatkapcsoló pozícióját
Ha "0" állásban van, a "fel" relé áramkörét kell megvizsgálni, a levegőváltó ("pisszegő") nyitott helyzetében. Ha a "fel" relé nem húz meg, ellenőrizni kell a (230) 6 A-es biztosítót, az I. SW motorhoz tartozó 1. és 2. söntkontaktor kiesve záró segédérintkezőjét, (212) feszültségkorlátozó relé és a (211) egyenirányító védelmi segédrelé kiesve záró érintkezőjét, a (109/53) "fokozati" relé kiesve záró érintkezőjét és a fokozatkapcsoló (109/31) 41-42 sz. érintkezőjét.
V43-1156 pályaszám feletti mozdonyokon a (307/25) vonóerő korlátozó relé és a (307/36) perdülésgátló relé kiesve záró érintkezőjét is meg kell vizsgálni.
Ha a "fel" relé ismételten meghúz és kiejt, a (109/56) előtétellenállás szakadt, nincs tartókapcsolás, az ellenállást át kell kötni. Ugyanezt kell tenni hasonló esetben a (109/52) és (109/53) fokozati relénél.
Meg kell nézni a másik vezetőállásról vezérelhető-e a fokozatkapcsoló, ha igen, akkor feltehetően a kérdéses kontroller tengelye eltört.
b) Ha a fokozatkapcsoló "0" állásból kilépett és egyik motor sem vesz fel áramot
Meg kell próbálni, hogy a másik irányban van-e áramfelvétel. Ha van áramfelvétel, akkor az egyik irányváltó nem állt át. 
A kérdéses irányváltó kikapcsolt főmegszakító és elzárt levegőváltó mellett kézzel is átállítható a megfelelő irányba. (Meg kell győződni, hogy a GH1, ill. GH3 állványokon lévő, a kérdéses irányváltóhoz tartozó levegős váltó nincs-e elzárva.)
Ha a segédüzemi jelzőlámpa nem világít és egyik irányban nincs áramfelvétel, de a fokozatkapcsoló "megy":
Ellenőrizni kell, hogy az (516) segédüzemi feszültségellenőrző relé segédérintkezője jól zár-e.
A mozdony leföldelése után, a fokozatkapcsolót 1. fokozatban hagyva, ellenőrizni kell a légmotor (109/31) 55-56 és a (109/31) 57-58 segédérintkezőit, hogy zárnak-e. Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni a vezetékcsatlakozásokat, a görgőt, a bütykös tárcsához szorító rugót, az érintkező felületeket és az érintkezési helyről elvezető lemezrugót.
Meg kell nézni, hogy a selejtező henger alatt lévő, a motorkontaktorok levegő ellátását biztosító váltó nyitott állásban van-e 
c)  Ha csak az egyik vontatómotor vesz fel áramot, meg kell nézni, hogy a váltakozóáramú vagy az egyenáramú kontaktor meghúzott-e. 
Ha a váltakozóáramú kontaktor meghúzott, de az egyenáramú nem, a váltakozóáramú kontaktor segédérintkezője nem zár. 
Ha a váltakozóáramú kontaktor nem húzott meg!
1001-1155 psz. mozdonyokon:
*  a selejtezőhenger segédérintkezőjét,
*  az egyenirányító védelmet (EZV védelem esetén),
*  a (244) légáramlásjelző segédrelét (fel kell cserélni a két motor reléjét, ha ezután a másik kontaktor nem húz meg, a relé hibás).
1156 psz. felett:
*  (218/2) automatikus selejtezőrelét,
*  (244) relét,
*  selejtezőhenger segédérintkezőjét,
*  egyenirányító védelem kismegszakítóját (nincs-e lekapcsolva).
Ha csak az egyik vontatómotor kontaktorai húznak meg, a mozdony nem szolgálatképtelen, a selejtezéseknél leírt módon kell eljárni.
Előfordul, hogy a toltvonati átkapcsolók "toltvonati" állásában a fokozatkapcsoló 2-3 fokozat után visszamegy nullára. Ilyenkor a két (113) egyenáramú kontaktor segédérintkezőit meg kell vizsgálni. Ha nem itt van a hiba, vissza kell kapcsolni "húzott" üzemre és a toltvonati (134) főáramkörű és (135) segédáramú kapcsolót többször át kell kapcsolni. (Az érintkezők felülete oxidálódott).

Kiegészítő villamos berendezések

Sebességmérő
Ha a sebességmérő nem mutat, a (317) 6 A-es biztosító egyszer cserélhető, míg a hibás áramszabályozó (vashidrogén) lámpa napi vizsgálatig 78 V, 100 W-os izzólámpával pótolható. 

Homokoló berendezés
Ha a 202/27 billenőkapcsoló bekapcsolása után nem húz meg az (530) homokoló Ep szelep, meg kell nézni:
*  az (528) 6 A-es biztosítót,
*  az irányváltó vezérlőkar valamelyik irányban van-e.
Ha az Ep szelep meghúz, de nem működik a homokoló berendezés, meg kell nézni, hogy van-e megfelelő levegőnyomás, van-e homok a tartályokban, nincs-e a berendezés levegősen kiiktatva, nincs-e eldugulva a fúvóka.

Légkürt
Ha a légkürt nem szól, meg kell vizsgálni:
*  V43-1001-1101 psz-ig az (528) 6 A-es biztosítót,
*  V43-1102 psz-tól az (537) 6 A-es biztosítót,
*  az (536) légkürt billenőkapcsoló érintkezőjét (esetleg a vonatvezető felőlit kell működtetni),
*  az (535) kürt Ep szelep tekercse nem szakadt-e (a mozdony másik  végén szól-e a kürt), van-e megfelelő levegőnyomás ill. a kürt kiiktatóváltó állását.

Perdülésgátló
Ha a (202/13) perdülésgátló billenőkapcsoló bekapcsolása után nem alakul ki az 1.25 bar nyomás, meg kell vizsgálni:
*  az akkumulátor bekapcsolt állapotát és feszültségét,
*  az (528) 6 A-es biztosító épségét,
*  a (90) perdülésgátló nyomásőrének kiesve záró érintkezője zár-e  (0.8 bar fékhengernyomás alatt zárva van).

Világítás
A mozdony világítási berendezéseit a halogén izzók kivételével 72 V egyenfeszültség, vagy 78 V 50 Hz váltakozó feszültség, az alsó fényszórók 24 V-os halogén izzóit csak a világítási transzformátor táplálja.
A vontatási telepről való kijárás előtt meg kell győződni a mozdony összes fényszórójának üzemképességéről. Üzemképtelen fényszóróval a vontatási telepről nem szabad kijárni.
Az alsó fényszóróba 24 V/75/100 W halogén és 24/4 W jelző izzókat a felső fényszóróba 78 V, 100 W-os izzót kell tenni. (A halogénizzók üvegburáját kézzel nem szabad megfogni.) Hibás vezetőasztali jelzőlámpa izzó a csatolt mozdony sorából pótolható. 

Fokozatjelző vevő (111)
A főmegszakító bekapcsolása után a fokozatkapcsolót vezérelve a fokozatjelző nem mutat, bár a segédüzemi átkapcsoló megfelelő állásban van.
A (110) 6 A-es biztosító kiolvadása esetén egyszer cserélhető. A fokozatjelző meghibásodása esetén a mozdony üzemeltethető, a továbbiakban a motorfeszültség műszer segítségével kell tájékozódni.
A következő napivizsgálaton gondoskodni kell a javításról.

Éberségi és vonatbefolyásoló berendezés
A berendezés üzembe helyezése az alvázon elhelyezett (811) kapcsolóval történik. A kapcsoló "saját mozdony" állásban záró érintkezőjén és a (810) 6 A-es biztosítón keresztül kap a berendezés akkumulátor feszültséget.
A mozdonyvezetőnek ellenőriznie kell:
* az alvázon lévő (113) elzáróváltó nyitott állapotát és az ólomzár épségét,
* a H2 állvány alatti készüléken lévő ("KK") kiiktató kapcsoló állapotát és az ólomzár épségét,
* a "TK" tolatáskapcsolót (menet állásban kell lennie),
* a (810) 6 A-es biztosító épségét,
* az ellenőrző lap érvényességét, az ólomzár épségét,
* az üzemi naplóban a berendezés működésével kapcsolatban tett bejegyzést.
Bekapcsoláskor a "sátorjelző" fénye sárga, majd 3-4 sec. múlva fehér lesz. A berendezés ekkor üzemkész.
A berendezést meghibásodása esetén ki kell iktatni a "KK" kapcsoló "ki" állásba fordításával, melynek okát a kísérő jelenséggel együtt az üzemi naplóban elő kell jegyezni.
Ha az éberségi hangjelzést nem lehet törölni, meg kell nézni:
*  az akkumulátor feszültségértékét,
*  a szűrőcsatlakozó helyzetét (nem csúszott-e ki).
Tápegység hiba esetén is folyamatosan szól az elektronikus kürt.
Ha a (811) kapcsoló "csatolt mozdony" állásban marad, a vezetőasztal reteszelőkulcs behelyezése és elfordítása után a vezetőállás alsó lámpasorában világít az a jelzőlámpa, amelyik a felső sorban is világít.

Egyéb áramkörök hibái
*  Az akkumulátor bekapcsolása után a reteszelőkulcs "be" állásba fordításakor a felső lámpasorban egy lámpa sem világít.
Oka: a (225) jelzőlámpák 6 A-es biztosítója kiolvadt. Ha mindkét lámpasorban világítanak a megfelelő jelzőlámpák, a (811) éberségi átkapcsoló "csatolt" állásban van ("saját" állásba kell kapcsolni).
* V43-1098 psz-tól a (805) ablakpáramentesítő kapcsoló bekapcsolása  után a fűtőtest nem melegít. Meg kell vizsgálni az ablakpáramentesítő fűtés 2 db (803) 16 A-es biztosítóját.
FIGYELEM! Az ablakpáramentesítő fűtést csak a sűrített levegő bekapcsolása után szabad bekapcsolni! Kikapcsolásnál a sorrend fordított.
Ha a (305) vontatómotor feszültségmérő műszer nem mutat, vontatómotor feszültségváltón lévő (303/1) 1 A-es üvegbiztosítót cserélni kell.
Ha a (873) rádió berendezés a (871) 6 A-es kisautomata bekapcsolása után nem működik, ellenőrizni kell (870) 6 A-es biztosítót. Ha biztosítócsere után sem működik a rádió, a kisautomatát le kell kapcsolni. Hibás rádióval "KÖFI" vonalon nem közlekedhet a mozdony.
A (107/2) túlfeszültség levezető (1,4 kV-os motorkörben) meghibásodása, robbanása esetén a hozzátartozó motorkört selejtezni kell.

TEENDŐK JÁRMŰSZERKEZETI HIBÁK ESETÉN
Tengelyágy olvadás esetén a mozdony szolgálatképtelen. Ha ezt a mozdonyvezető állomáson veszi észre, a mozdony nem mehet tovább, ha nyílt vonalon, akkor a legközelebbi állomásig közlekedhet csökkentett, max. 10 km/óra sebességgel.
Szekrényfelfüggesztő himba törés, himba csapszeg törés, vagy himba csapszeg kicsúszás esetén a vonat a legközelebbi állomásig továbbítható, max. 25 km/óra, váltókon max. 5 km/óra sebességgel.
Ezután a mozdonyt a megadott sebességekkel a legközelebbi mozdonyjavító helyre kell közlekedtetni gépmenetben.
Az ütközők sérülése esetén a teendőket főként a sérült ütközők helyzete határozza meg, ha az ütköző (ütközők) leesésétől nem kell tartani.
Ha a vonat járművével kapcsolódó ütköző sérült, a mozdony a vonatot a legközelebbi állomásra továbbíthatja, max. 25 km/óra, váltókon max. 5 km/óra sebességgel. Ha mindkét ütköző sérült, a mozdony ingavonatot tolva nem továbbíthat.
Ha a vonat járművével nem kapcsolódó ütköző (ütközők) sérült(ek), a vonatot a mozdony célállomásig korlátozás nélkül továbbíthatja.
Sérült, de leesés ellen rögzített ütközőkkel a mozdony gépmenetben a legközelebbi vontatási telepig közlekedhet.
Pályakotró sérülése esetén, ha a további menetben a pályakotró leesésének veszélye nem áll fenn és a sérült rész nem nyúlik túl a szerkesztési szelvényhatáron (a két sínszál felső széle által meghatározott síktól számított min. 100 mm.), a vonat a célállomásig sebességkorlátozás nélkül továbbítható. Szelvényhatáron való túlnyúlás esetén a megadott síktól számított 65 mm-ig, (annak mértékétől függően) csökkentett sebességgel lehet tovább közlekedni, legfeljebb a járműre engedélyezett sebesség felével. A fentieknél nagyobb mértékű túlnyúlás esetén a mozdony a legközelebbi állomásig legfeljebb 25/5 km/órával közlekedhet. 
Vonókészülék szakadás esetén a mozdonyt a honos VF-re kell továbbítani gépmenetben.
Vonórúd szakadással a mozdony vonatot nem továbbíthat. Csökkentett sebességgel (25 km/óra) a legközelebbi mozdonyvizsgáló helyre közlekedhet. Vonórúd görbülés esetén a vonatot csökkentett, legfeljebb 60 km/óra (váltókon 20 km/óra) sebességgel a célállomásig továbbíthatja, utána gépmenetben a vontatási telepre közlekedhet. A sérült vonórúdhoz tartozó forgóvázat selejtezni kell.
Hordrugó törés esetén max. 60, váltókon 20 km/óra sebességgel a vonat célállomásig továbbítható, majd a megadott sebességekkel a mozdonyt a honos VF-re kell közlekedtetni gépmenetben.
A fogaskerékházból hallható kattogó, ropogó, vagy dübörgő hang, ill. erős füstáramlás esetén, ha a kerékpárok még forognak, akkor a vonatot csökkentett, max. 25 km/óra sebességgel a legközelebbi állomásig lehet továbbítani a kérdéses forgóváz selejtezése után. Ha a kerékpárok nem forognak, a mozdony nem mozgatható, a hajtómű szétkötéséhez segélykocsit kell kérni.
SW motor forgórész bandázs-szakadás esetén (ha egyértelművé válik a géptérben lévő vizsgáló ablakon keresztül) a mozdony nem mozgatható, és a hajtómű szétkötéséhez segélykocsit kell kérni.
A hajtóműház olajteknő sérülése esetén, ha a kenőolaj elfolyt, vagy elfolyhat, az illető forgóvázhoz tartozó SW motort le kell selejtezni és a mozdony max. 60 km/óra sebességgel a legközelebbi mozdonyvizsgáló helyig közlekedhet, miután a vonatot ezt megelőzően, a fenti korlátozással a legközelebbi állomásra továbbította.
Kerékpárok sérülései:
Abroncs elmozdulás esetén, ha az nyilvánvalóan szoruló fék miatt következett be (meleg, vagy kivörösödött féktuskók jelzik) max. 60 km/óra sebességgel közlekedhet a legközelebbi mozdonyvizsgáló helyre.
Ha az elmozdulás nem kimelegítés miatt következett be, ill. abroncslazulás esetén az E 1. sz. utasításban előírtak szerint kell eljárni.
Ha a kerékpár abroncsa idegen tárgyak miatt sérült és a nyomkarimán benyomódás, vagy egyéb, szemmel jól látható sérülés van a vonat a legközelebbi állomásig max. 60, váltókon max. 20 km/óra sebességgel továbbítható.
Innen gépmenetben a fenti sebességkorlátozással mozdonyvizsgáló helyre közlekedhet a vontatójármű. 
Nagymérvű laposodás esetén - legalább 5 cm átlóhosszú laposodás - a vonatot a legközelebbi állomásig max. 25 km/óra sebességgel lehet továbbítani. Utána a honos VF reszortosa dönt a továbbiakról.
Homlokablak sérülés, beszakadás
Ha a járművezető előtti ablakmező olyan mértékben sérült, hogy az a pálya és jelzőészlelést zavarja, vagy ez az ablakmező beszakadt, akkor a mozdony a vonatot a legközelebbi állomásig legfeljebb 25 km/óra sebességgel továbbíthatja és onnan gépmenetben a megadott sebességgel a honos vontatási telepre közlekedhet.
Ha segédvezető asztal feletti ablakmező sérül meg az előzőekben meghatározott mértékben, vagy a járművezető előtti ablakmezőn következik be a sérülés, az ablakmezőt legalább 1/3-át elfoglaló, de a kilátást még nem zavaró mértékben, akkor a mozdony a vonatot a célállomásig továbbíthatja legfeljebb 60 km/óra sebességgel.
A segédvezető asztal előtti ablakmező 1/3-át meg nem haladó sérülése esetén a mozdony a vonatot sebességkorlátozás nélkül továbbíthatja.

ELJÁRÁS KÜLÖNLEGES HELYZETEKBEN
1. ELJÁRÁS VESZÉLY ESETÉN
Veszély esetén a vezetőasztal reteszkulcsot ki kell venni a vezetőasztalból, (a vezetőasztal felső kapcsolósora alapállásba kerül, a főmegszakító kikapcsol, az áramszedő leereszkedik, majd működésbe lép az éberségi berendezés) és gyorsfékezést kell alkalmazni a vészfékszelep, vagy a fékezőszelep működtetésével.
Ha a mozdony működésében olyan rendellenesség észlelhető, amely a mozdonyra jutó feszültség azonnali lekapcsolását teszi szükségessé, ezt a kapcsolási műveletet a mozdonyon való tartózkodási helyünktől függően, de a lehető leggyorsabban végre kell hajtani.
A vezetőfülkében:
*  a főmegszakító billenőkapcsolót "ki" állásba kell tenni, vagy 
*  az áramszedő billenőkapcsolót alapállásba kapcsolni, vagy
*  a vezetőasztal reteszkulcsot "ki" állásba tenni. (Ha mozoghat a  mozdony, akkor ezt nem szabad alkalmazni, mert az éberségi és vonatbefolyásoló berendezés befékez.)
A géptérből:
*  az akkumulátor főkapcsolót ki kell kapcsolni (befékez az éberségi  berendezés), vagy
*  a (228) 6 A-es biztosítót ki kell csavarni, vagy
*  a (135) toltvonati segédkapcsolót átkapcsolni "toltmenet" állásba,
*  főmegszakító vezérlőblokk burkolatának alsó részén lévő "ki"  nyomógombot megnyomni.

A mozdonyon kívül:
*  (811) éberségi átkapcsolót kell átkapcsolni. 

Teendők a felsővezeték hibája esetén
Szélvihar, zúzmaraképződés, vezetékjegesedés esetén a villamosmozdonyok áramszedő fő részeinek, ill. felsővezetéki üzemzavarok megelőzésének érdekében szükség szerint sebességkorlátozást lehet bevezetni.
Aggályosnak ítélhető helyzetben a mozdonyvezetőnek rádión jelentést kell tennie. Igen erős felsővezeték lengés esetén az áramszedőt a közvetlen veszély elmúlásáig le kell eresztenie.
A zord időjárási viszonyok miatt elrendelt sebességkorlátozásról a mozdonyvezetőnek írásbeli rendelkezést kell kapnia.
Menetközben bármilyen olyan jellegű hiba esetén, melyből a felsővezeték hibájára lehet következtetni, azt mozdonyrádió útján, vagy a legközelebbi állomásról a forgalmi szolgálattevő útján az illetékes vonalfelügyelőségnek jelenteni kell és lehetőleg pontosan meg kell határozni a felsővezetéki hiba helyét. (A teendőket részletesen E 1. sz. utasítás IV. része tartalmazza.)

A mozdony vonatba sorozása hidegen
A vonatba sorozott mozdony (40-es) levegőváltóját át kell állítani. (A mozdony kocsiként szerepel, fékberendezése a vonat fővezetékéből kap levegőt.)
A D2, D12 fékezőszelepeknek közép- vagy előfogati állásban kell lenniük.
Ha üzemképesek az akkumulátorok, az (527) akkumulátor főkapcsolót be kell kapcsolni és a (811) Sifa-kapcsoló segítségével az éberségi berendezést ki kell iktatni.
E.4. A téli időjárás miatti gyakoribb meghibásodások megelőzése ill. megszüntetése
1. Elfagyásra hajlamos készülékek:
* az (514) légsűrítő nyomásszabályzó,
* a (204) áramszedő szelektáló váltó,
* a főlégtartály és az alkoholporlasztó közötti csővezeték (megelőzhető gyakori víztelenítéssel, a főlégtartálytól elmenő csővezeték azbesztzsinóros szigetelésével és az alkoholporlasztó gondos kezelésével),
* a főmegszakító olajleválasztója előtt lévő csővezeték és visszacsapó szelep elfagyása (megelőzhető gyakori víztelenítéssel)
* víztelenítő váltók elfagyása (megelőzhető gyakori víztelenítéssel).
FIGYELEM! a víztelenítő váltók nagy része gumitömítéssel készül, ezeket fáklyával nem szabad kiolvasztani.
2. Egyéb teendők:
Zúzmarásodás esetén a szellőzőrácsok eltömődnek, eljegesednek, a szellőzők nem szívnak megfelelő mennyiségű levegőt. (Ilyenkor látszólag ok nélkül gyakran kigyullad a segédüzemi jelzőlámpa, mert a légáramlásjelzők bizonytalanul állnak át.) Ilyen esetben megállás után le kell venni a jobb 6. és a bal 1. sz. szűrőrács betétjét, (a szellőző motor szívóoldallal ellentétes oldalon) ha a szellőzőrácsokról ütögetéssel sem lehet a zúzmarát, ill. a jeget eltávolítani.
Megállások alkalmával a mozdony légtartályai vízteleníteni kell!
Az (560) "téli-nyári" szellőzés kapcsolóját november 10-től március 10-ig "téli" állásba lehet kapcsolni. (Az ólomzárat a mozdonyvezető is eltávolíthatja a fenti időszakban, ha a külső hőmérséklet 0oC alá süllyedt. Az ólomzár eltávolítását az üzemi naplóba be kell írni.)
Ha a külső hőmérséklet 0oC fölé emelkedik, a kapcsolót "nyári" állásba, 0oC alatt "téli" állásba kell kapcsolni kikapcsolt főmegszakító mellett.
Vontatási telepről kijárás előtt téli időszakban ellenőrizni kell, hogy van-e a gépen (legalább) 2 db fáklya. Ha nincs, gondoskodni kell a pótlásukról.