A MÁV M61-es mozdonyainak története

A mozdonyok története A gõzmozdony az 1950-es évek végére, az 1960-as évek elejére elérte fejlõdésének csúcspontját. Szerte a világon ekkor kezdõdött el - országonként eltérõ mértékben - a vasútvonalak villamosítása és dízelesítése. Ekkortájt merült fel a MÁV-nál is egy nagyteljesítményû univerzális fõvonali dízelmozdony beszerzésének igénye, mivel a MÁV dízelmotorkocsikkal és tolató dízelmozdonyokkal már rendelkezett (AB, ABy, ABb, Bb, M28, M31, M44 sorozatok). Villamosvontatás ekkor hazánkban csak a Budapest - Hegyeshalom és a Budapest - Hatvan vonalakon volt. Ebben az idõben épült tovább a felsõvezeték Hatvan és Miskolc között. A villamosítás nagy beruházást igényelt, ezért látszott célszerûnek a késõbbiekben villamosítandó fõvonalakon dízelmozdonyok üzembe állítása. Így került 1960-ban Magyarországra az NSZK-beli  Krauss-Maffei gyár hattengelyes, háromezer LE-s, kétmotoros, hidraulikus erõátvitelû dízelmozdonya két hónapos kipróbálásra. Érdekességként megjegyezzük, hogy ittléte alatt a mozdony az M6l.2001 pályaszámot viselte. Ezzel közel egyidõben a Budapesti Ipari Vásár keretében a Nyugati pályaudvar területén állították ki a svéd Nydqvist & Hóim AB fõvállalkozásában gyártott hattengelyes, 1960, Komáromban a hazatérõ NOHAB 1950 LE-s, villamos erõátvitelû, vonatfûtõ gõzkazánnal ellátott dízelmozdonyt. A mozdony fõgépcsoportja egy amerikai világcég, a General Motors gyártmánya volt, amelybõl már több ezer üzemelt világszerte, mozdonyokban és hajókban. A mozdony egyéb berendezései is kiforrottak és megbízhatóak voltak szerkezetileg. A MÁV vezetõi a NOHAB mozdony megvásárlása mellett döntöttek. A döntést a fenti tényeken kívül valószínûleg az is befolyásolta, hogy a mozdony egymotoros volt, szemben a német mozdonnyal, és a hidraulikus hajtás is csak akkoriban kezdett terjedni, valamint hogy ezekbõl a gépekbõl akkor már több üzemelt a dán és a norvég vasutaknál. ( Késõbb Belgiumban is gyártottak licenc alapján - a MÁV mozdonyoktól csekély mértékben eltérõ - mozdonyokat a belga és a luxemburgi vasutak részére. ) A magyarországi mozdonyokat a gyártó 1963-ban és 1964-ben szállította. A továbbiakban röviden vázoljuk a NOHAB mozdonyok hazai pályafutását. Az új mozdonyok a MÁV jármûparkjában az M6l sorozat 001-tõl a 020-ig terjedõ pályaszámait kapták. Elsõ állomásítási helyük a budapesti "Hámán Kató" Vontatási Fõnökség lett ( ma Budapest Északi V. F. ), de két mozdony kormányzati feladatokat teljesített, emellett menetrendszerinti vonatokat is továbbított. Rövid ideig segítettek a Budapest - Miskolc vonal forgalmának ellátásában, majd a Budapest - Bécs, Budapest - Cegléd - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony, Budapest - Párkány, a Budapest - Újszász -Szolnok - Békéscsaba - Kürtös és a Budapest - Kelebia - Szabadka vonalakon közlekedtek nemzetközi gyors, illetve tranzit tehervonatokkal. Késõbb trakciós szakaszuk kiterjedt az összes nem villamosított fõvonalra, így az eddig említetteken kívül a Budapest - Szeged, a Budapest - Biharkeresztes, a Budapest -Keszthely, a Budapest - Nagykanizsa, a Budapest -Gyékényes, a Budapest - Pécs, a Budapest - Hatvan -Somoskõújfalu vonalakra. Itt nemzetközi gyors, belföldi expressz, gyors- és távolsági személyvonatokat továbbítottak. 1968-ban kísérleti jelleggel a Budapest - Szombathely vonalon is közlekedtek. Az alföldi vonalak villamosításának elõrehaladtával a mozdonyok teljesen átkerültek a dunántúli vonalakra. Ezután kezdõdött el átállomásításuk. Elõször a Székesfehérvári Vontatási Fõnökségre került belõlük néhány, majd 1979-tõl folyamatosan át-állomásították õket a Tapolcai Vontatási Fõnökségre. A pécsi vonal villamosításának befejezése után a két kormányzati mozdony    ( M61,014, M61,019 ) kivételével az összes mozdony Tapolcára került, de négy-öt mozdony Nagykanizsára kihelyezve közlekedett Budapest és Nagykanizsa között. A Tapolcára honosított mozdonyok Budapest - Balatonfüred -Tapolca - Zalaegerszeg, Tapolca - Szombathely és Budapest - Siófok - Keszthely között továbbítottak gyors-, személy- és esetenként tehervonatokat is. 1989-ben a két kormányzati mozdony is Tapolcára került. Jelenleg a még üzemelõ NOHAB mozdonyok a Zalaegerszeg - Tapolca - Budapest, illetve a Kaposvár - Fonyód - Keszthely - Tapolca - Szombathely vonalakon közlekednek. 1987-ben megkezdõdött a NOHAB-ok selejtezése, 1993 nyaráig a következõ pályaszámú mozdonyok estek áldozatul a lángvágónak: 009, 016, 003, 007, 011, 005 és  végül a 018. Szomorú vég ez a harminc évig kifogástalanul üzemelõ mozdonyok számára. Ezzel a rövid összeállítással kívántunk emléket állítani ezeknek a méltán híressé vált és megbecsült mozdonyoknak, melyeket nemcsak a mozdonyszemélyzet, hanem az utasok is megkedveltek. Kecses formájuk egyre ritkábban fog feltûnni a hazai vasútvonalakon. 2000.12.28. M61-ek utolsõ útja - M61,010; M61,020; M61,006; M61,001 a FÜSTI-be (Fotó: Grátzer Ákos)