Járműszerkezeti rész.
Az alvázból, a mozdonyszekrényből és a két forgóvázból áll. Az alváz a hossztartókból
és a hegesztett acéllemezekből készült keresztmerevítőkből áll. A mozdonyszekrény
a két vezetőfülkére és a géptérre tagolódik. A háromtengelyű forgóváz kerete
acéllemezből hegesztett, zárt szekrényes.
Gépezeti elrendezés. A dízelmotor rugalmas tengelykapcsolón keresztül hajtja
a fődinamót. A fődinamó által termelt áram hajtja a marokcsapágyas vontatómotorokat,
amelyek homlok-fogaskerékpórral továbbítják a nyomatékot a kerékpártengelyekre.
A dízelmotor forgattyústengelyének lengéscsillapító felőli végéről rugalmas
tengelykapcsolón keresztül hajtja a
1 dízelmotor; 2 fődinamó; 3 fődinamó-szellőző;
4 segédüzemi dinamó; 5 készülékszekrény;
6 légsűrítő; 7 vontatómotor-szellőző; 8 légfékszerelvények; 9 hűtőventillátorok:
f0 vontatómotorok;
11 hűtővíztartály; 12 kipufogódobok; 13 tüzelőanyag-tartály; 14 főlégtartály;
15 gőzfejlesztő;
16 gőzfejlesztő-tápvíztartály; 17 akkumulátorszekrény
légsűrítőt. A dízelmotor fogaskerék-áttétellel hajtja a segédüzemi dinamót.
A fődinamó szellőzőjét ugyancsak a dízelmotor hajtja egy rugalmas tengelykapcsolón
keresztül. A mozdonytetőn elhelyezett hűtőventillátorok és a vontatómotorok
szellőzői villamos hajtásúak.
A dízelmotor és segédüzemi berendezései.
A dízelmotor hegesztett forgattyúszekrénye hengerelt profilokból, acéllemezekből
és kovácsolt részekből készül. A két egymással szembefordított U-tartóból
szekrényszerűen kialakftott hengersor felső és alsó furatában helyezkedik
el a hengerpersely.
Az acéllemezekből készült hegesztett olajteknő egyben a dízelmotor alapkerete,
és a forgattyúszekrénnyel együtt merev önhordó szerkezetet alkot. A dízelmotor
hengerperselyének jellegzetessége, hogy a vízköpeny a persellyel egybeöntött,
és a levegőrések mindkét palásfon áthaladnak. A légrések alatt beáramló hűtővfz
a hengerpersely alsó részéből áramlik a hengerpersely felső részébe, onnan
pedig a hengerfejbe. A dfzelmotor hengerfejei nagy szilárdságú öntöttvasból
készülnek hűtővíz- és a kipufogógázjáratokkal.
A dugattyúpalástból és a dugattyútartóból álló olajhűtésű dugattyú öntöttvasból
készült. A dugattyúpalást a motor működésekor elfordulhat. Ezáltal a palást
kopása egyenletes, a hengerperselyek kopása csökken, és a dugattyúgyűrűk
.élettartama megnövekszik. A dugattyú belső részeit olaj keni és hűti. A
dugattyúnak négy kompresszió- és két olajlehúzó gyűrűje van. A dugattyúcsapszeg
acélötvözetből készül. A süllyesztékben kovácsolt hajtórudak villásrendszerűek.
A dinamikusan kiegyensúlyozott forgattyústengely két tengelyfélből áll, amelyeket
karimás kötés fog össze. A lengéscsillapító súrlódásos. A vezérlés rés- és
szelepes rendszerű. A hengerpersely levegőbeömlő réseit a dugattyú nyitja
és zárja. Az égéstermékek és az öblítőlevegő a hengerfejben elhelyezett szelepeken
keresztül távozik a hengerből. Mindkét hengersornak külön-külön vezértengelye
van. Az előírt szelephézagot hidraulikus szelephézag-kiegyenlítő berendezés
tartja.
A befecskendezőszivattyú változó löketű (Bosch-rendszerű). A porlasztó- és
a befecskendezőszivattyú-elem egy szerkezeti egység. A dízelmotort az akkumulátorokról
táplált fődinamó indítja. A kb. 130...150 bar nyomással működő porlasztó
zárt fúvókás és tűszelepes.
A mozdony tüzelőanyag-ellátó rendszerének érdekessége, hogy a finomszűrők
felett, velük közös házban két kémlelőüveg található, amelyekkel a tüzelőanyagellátás
ellenőrizhető. Az egyik üvegben normál üzemben az áramlás buborékmentes.
A másik üveg normál üzemben üres, és ha ebbe az üvegbe tüzelőanyag kerül,
akkor a szűrőelemek eltömődnek.
A motor kenőolajrendszere a fő kenőrendszerből, a dugattyúhűtő-rendszerből
és az öblítőolaj-rendszerből áll..A fő kenőrendszer ellátja a motor mozgó
alkatrészeinek kenését, a dugattyúhűtő-rendszer hűti a dugattyút és keni
a dugattyúcsapszeg-csapágyat. Az öblítőolaj-rendszer az előbbi két rendszert
ellátja hűtött és szűrt olajjal. Mindhárom kenőrendszer olaját külön-külön
szivattyú keringteti.
A dízelmotor hűtővízrendszerében a hűtővizet centrifugál rendszerű hűtővízszivattyú
keringteti. A dízelmotorból a hőt a tetőn elhelyezett hűtőn keresztül vezetik
el. A hűtőkön négy váltakozóáramú aszinkron motorral hajtott hűtőventillátor
áramoltatja át a hűtőlevegőt. A hűtők előtt elhelyezett zsalukat sűrített
levegő mozgatja. A termosztátok a zsaluk nyitásával és zárásával, valamint
a hűtőventillátorok be- és kikapcsolásával a hűtővíz hőmérsékletét önműködően
77. . .83 °C-on tartják. A dízelmotor működéséhez és a hengerek öblítéséhez
szükséges levegőt hengersoronként egy-egy Roots-fúvó juttatja be a hengerekbe
a mozdonyszekrény oldalán elhelyezett szitaszűrőkön és a motoron elhelyezett
egy-egy olajfürdős szűrőn keresztül.
A kipufogógázok a négy kipufogódobon keresztül jutnak a szabadba.
A dízelmotor védelmi berendezései a hűtővíz túlmelegedés, a kenőolaj-nyomáshiány
és a túlfordulat ellen védenek.
Hajtási rendszer.
A mozdony hajtási rendszere a fődinamóból, a vontatómotorokból és a marokcsapágyas
tengelyhajtás szerkezeti elemeiből áll.
Fődinamó.
A mozdony D-22 típusú, 600 V névleges feszültségű fődinamója 12 pólusú, antikompaund
gerjesztésű egyenáramú dinamó, amelyet külső gerjesztéssel is elláttak. A
fődinamó a dízelmotor forgattyústengelyéhez a váltakozóáramú segédüzemi szinkrongenerátor
forgórészén és a rugalmas tengelykapcsolón keresztül közvetlenül csatlakozik.
A forgórész kommutátor felőli végének súlyát örvbeálló, kétsoros, hordógörgős
csapágy tartja. A másik végét, a dízelmotor hátsó csapágya támasztja alá.
A fődinamó hűtéséhez s2űkséges levegőt a segédüzemi dinamó tengelyvégére
szerelt szellőző szállítja. A fődinamó állórészén elhelyezett hat mágneses
tekercsből öt (indító-, antikompand-, sönt-, külső gerjesztő- és kompenzáló-
a főpóluson, egy a segédpóluson található.
Vontatómotorok és tengelyhajtás.
A mozdony D-47 típusú vontatómotorjai négypólusú, soros gerjesztésű és a
komorutálás megjavítására segédpólusokkal ellátott egyenáramú motorok. A
vontatómotorok hűtőievegőjét egy-egy váltakozóáramú villamos motorral hajtott
szellőző szállítja.
A vontatómotorok fordulatszáma négy átkapcsolási fokozattal a következők
szerint növelhető. Induláskor két csoportban három-három nu~tor ~<wba
kapcsolt és az enyes csoportok párhuzamosan kapcsoltak (I. átkapcsolási fokosat).
A sebesség növekedésével a fődinamó feszültsége is növekszik, és a megfelelő
relék működtetésével létrejön a
2, átkapcsolási fokozat. E fokozatban három csoportban két-két motor sorba
kapcsolt és a fődinamóval az egyes csoportok párhuzamosan kapcsoltak.
A sebesség további növekedésével a motorok csoportosítása nem változik, ugyanakkor
létrejön kb. 20 km/h sebességnél az első söntölési -fokozat (3. átkapcsolási
fokozat) és 52 km/h sebességnél a második söntölési fokozat (4. átkapcsolási
fokozat). Az első söntölési fokozatban a mezőgyengítés 54%-os, a másodikban
23%-os. Az átkapcsolási folyamatok mind növekvő, mind csökkenő sebességeknél
önműködően jönnek létre. A hajtási berendezés védelmi berendezései: a földzárlat
elleni védelem és a kerékperdülésgátló.
Villamos berendezések.
A mozdony villamos berendezése a nagy- és a kisfeszültségű,
egyenáramú, valamint a váltakozóáramú berendezésekből áll.
A nagyfeszültségű berendezések a fődinamó, a vontatómotorok, a fődinamó gerjesztőtekercseinek
kontaktorai, a vontatómotorok soros és párhuzamos kapcsolását végző kontaktorok,
a söntkontaktorok, az irányváltó-kontaktorok, az átkapcsolási relék, a kerékperdülést
jelző relék, a földzárlatjelző relék stb.
A kisfeszültségű berendezések az akkumulátorok, a vezérlés, a tüzelőanyag-szállító
szivattyút hajtó motor, a fődinamó külső gerjesztése, a mozdonyvilágftás
villamosenergiaellátása és a háromfázisú szinkrongenerátor egyenáramú gerjesztése.
A kisfeszültségű berendezéseket működő dízelmotornál segédüzemi dinamó táplálja,
amelynek feszültségét a feszültségszabályozó meghatározott határok kőzött
tartja. A váltakozóáramú villamos berendezések: a váltakozóáramú szinkrongenerátor,
valamint a hűtőventillátorokat hajtó négy és a vontatómotorok hűtőlevegőjét
szállító hat, szellőzőt hajtó villamos motor.
Vezérlés.
A mozdony vezérlése elektropnetunatikus rendszerű, ami két
mozdony kapcsolását és egy vezetőállásból való vezetését is lehetővé teszi.
A vezetőfülkében egy vezetőállás található a menetirány szerinti jobb oldalon.
Menetszabályozás: a menetszabályozó kart az óramutató járásával egyező irányba
mozdítva lehet növelni a vonóerőt. A menetszabályozó fokozatai: Állj, Üresjárat,
1-8 menetfokozat.
Az egyes fokozatok jellemzői: Állj: a dízelmotor leáll.
Űresjárat: a dízelmotor üresjárati fordulatszámmal (275 I/min) jár
Dízelmotor Menet fokozat fordulatszáma
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8.
96 220 390 580 783 995 1215 1435
Az M 61 sorozatú dízelmozdony vezetőfülkéje
Az 1-8. menetfokozatban a vontatás csak a géptérben levő selejtezőkapcsoló
üzem- és a fődinamó-gerjesztéskapcsoló bekapcsolt helyzetében lehetséges.
A dízelmotor fordulatszám-szabályozása: a menetszabályozó karral végezhető.
A kar elmozdításával a fordulatszám-szabályozó négy mágnesterkercsének különféle
kapcsolásával lehet beállítani a kívánt fordulatszámot.
A dízelmotor töltése:
a fordulatszám-szabályozó elektrohidraulikus működésű töltésállftójával
szabályozható.
A fődinamó gerjesztésszabályozása: a fordulatszám-szabályozó terhelésszabályozója
beállítja a fődinamó - akkumulátorról táplált - külső gerjesztését, és ezzel
a fődinamó, valamint a dízelmotor teljesítményét. A terhelésszabályozó hidraulikus
szervomotorral ;működtetett változtatható ellenállás (reosztát).
A dízelmotor indítása:
a géptérben elhelyezett nyomógomb benyomásával. A dízelmotor ~jndítása előtt
a tüzelőanyag-szivattyú motoráramkörének záródni kell, és az összes biztosítéknak
helyén kell lennie. Zárni kell az akkumulátor főkapcsolóját és a menet'zabályozó
vezérlőáramkör-kapcsolóját, a fordulatszám-szabályozó- és a menetszabáyozó-kapcsolót.
Az irányváltó kart semleges, a menetszabályozó kart üresjárati helyzetbe
ell tenni. A dízelmotor indítása után a selejtezőkapcsolót üzemhelyzetbe
kell tenni. A selejezőkapcsoló üzemhelyzetében lehet a dízelmotort terhelni
és a fordulatszámát növelni.
Menetirányváltás:
az irányváltó kar háromállású. A két szélső állás az előre
és a hátra, a középső az ún. semleges állás. A semleges állásba lehetséges
a dízelmotor fordulatszámának növelése a fődinamó gerjesztése nélkül. Az
irányváltó kart csak akkor lehet elmozdítani, ill. leszerelni, ha a menetszabályozó
kar "üresjáratban" van. A menetszabályozókar Állj-helyzetében megakadályozza
az irányváltó kar mozgatását.
A dízelmotor leállítása:
üzemszerűen a géptérben elhelyezett selejtezőkapcsoló indítási helyzetbe
állításával és az Állj-nyomógomb benyomásával. A géptérben leállítható a
dízelmotor a kézi töltésállító karral is. Veszély esetén vagy más rendkívüli
esetben a dízelmotor leállíthatö a menetszabályozó kar Állj-helyzetében is,
vagy a biztonsági tüzelőanyagszivattyú-kapcsolókkal is. Ezek a kapcsolók,
amelyek a vezetőfülkékben és a mozdony két oldalán találhatók, leállítják
a tüzelőanyag-szivattyút hajtó villamos motort.
Távvezérlés:
a vonómozdony vonóerő-szabályozása és fékezése lehetséges az előfogati mozdonyról.
A vonómozdony dízelmotorját nem lehet beindítani és az üzemét nem lehet ellenőrizni
az előfogati mozdonyról.