Mátészalkán kiállított mozdony Az 1910-es években a MÁV mellékvonalainak jelentõs hányadán a megengedett tengelyterhelés csak 90 kN volt. Ezeken a vonalakon a forgalmat hosszú idõn keresztül a 377 sorozatú mozdonyokkal bonyolították le. A növekvõ vontatási követelmények azonban szükségessé tették nagyobb teljesítményû mozdonyok beszerzését. 
1986-os komáromi jármûparádén A 375 sorozatú mozdonyok bár a vontatás szempontjából megfelelõek voltak, tengelyterhelésük azonban meghaladta a 90 kN-t. Ezért a MÁV-nak gondoskodnia kellett olyan mozdonyokról, amelyek a pálya szempontjából is alkalmasak voltak a vonatforgalom lebonyolítására. 1910-ben kezdõdött meg a TV a osztályú, később 376 sorozatú szertartályos mozdonyok gyártása, amely elsõsorban kisebb méreteivel és tömegével, valamint mintegy 20%-kal kisebb teljesítményével különbözött a TV osztályú (375 sorozat) mozdonyoktól.  A 376 sorozatú mozdonyok többféle szerkezeti kivitelben (telített gõzû - kompaund gépezetû, túlhevítõs -ikergépezetû készültek. Az elsõ világháború idõszakában épített mozdonyok - a vörösréz hiánya miatt - Brotán-kazánnal készültek. A mozdony síkpályán 50 km/h sebességgel 405 tonna,  30 km/h sebességgel 735 tonna tömegû vontatot továbbított. A mellékvonali személy- és tehervonati, valamint fõvonali tehervonati szolgálatban jól bevált mozdonyból 1910-1916 között 319 db készült.