1 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS
1.1 Felépítés
Az 1116 sorozatú vontatójárművek Bo-Bo tengelyelrendezésű, forgóvázzal
ellátott mozdonyok. Ezeket 25 kV, 50 Hz-re és normál nyomtávra tervezték.
A vontatójárműveket távvezérléssel is ellátták.
1.2 Jellemző adatok
Maximális sebesség 230 km/h
Indító vonóerő 300 kN
Maximális teljesítmény (5 perces) 7,0 MW
Üzemi teljesítmény 6,4 MW
Maximális villamos (E) fékerő 150 kN
Maximális vonatfűtési teljesítmény 900 kVA
Ütközők közötti távolság 19280 mm
Királycsaptávolság 9900 mm
Forgóvázon belüli tengelytávolság 3000 mm
Futókör átmérő (új kerékabroncs) 1150 mm
A legkisebb bejárható ívsugár 120 m
Üzemi súly 85 t (1016: 84 t)
Fékberendezés típusa KE-GPR-E mZ
Féksúly R+E 180t 209 %
Féksúly R 140t 163 %
Féksúly P+E 100t 116 %
Féksúly P 67t 78 %
Féksúly G 67t 78 %
Féksúly FspBr 25t 29 %
2 MECHANIKUS FELÉPÍTÉS
2.1 Futómű és meghajtás
A kerékpárok csapágyazásához görgőscsapágyat használnak. A vonó-
és fékezőerő átvitele a kerékpár-csapágyházról a forgóvázkeretre a vonóerő
közvetítőn keresztül történik. A kerékpárcsapágy vezetéshez koncentrikusan
vannak a primer rugózás csavarrugói elhelyezve.
A kerékpárrugózás csillapítása hidraulikus úton történik.
2.2 Forgóváz nagyteljesítményű meghajtással és féktengellyel (HAB). A
forgóvázkeret hegesztett, szekrényszerkezetű konstrukció.
forgóváz - nagyteljesítményű hajtás-metszeti kép
A vontatómotortól az erőátvitel a kerékpárhoz gumicsuklós csőtengely meghajtással
történik.
A nyomatékátvitel a vontatómotortól a csőtengelyre a nagykeréken
és a nagykerék és a csőtengely közé elhelyezett gumicsuklós kardánvezetőn
keresztül történik. A továbbvezetés szintén a gumicsuklós kardánvezetőn és
egy csillagvillán keresztül rugalmasan történik a két keréktárcsa egyikére.
A nagykerék kerékpáronként meghajt egy féktengelyt egy kiegészítő fogaskerékkel.
Ehhez a féktengelyhez két féktárcsa tartozik. A vontatómotor, hajtómű és
a féktengely egysége 3 ponton van felfüggesztve a forgóvázkeretbe (egy forgásponton
a forgóváz kereszttartón és az ütközőgerendán található 2 himbavezetővel).
A motor függőlegesen és vízszintesen-keresztben is teljesen rugózott és csillapított.
2.3 Mozdonyszekrény, alátámasztás és királycsap
Mozdonyszekrény felépítése, anyaga
Királycsap
A főkeret hossztartói hegesztett, üreges tartószerkezetek. Ez képezi a
mellgerendával, a transzformátor- és a forgóváz-kereszttartókkal a főkeretet.
Ezt a mozdonyszekrénnyel önhordó egységgé hegesztették össze. A mozdonyszekrény
8 flexicoil-csavarrugón keresztül támaszkodik a forgóvázakra. A forgóváz és
a mozdonyszekrény közötti erőátvitel királycsappal történik. A mozdonyok ütközés
védelmét speciálisan kiképzett, munkaemésztős ütközők segítségével oldották
meg.
A mozdony ütközői
Vezetőfülke kialakítása
Vezetőasztal
Vezetőfülke hátoldala
Vészkijárat a vezetőfülkéből
2.4 Jeladók elrendezése
A motorfordulatszám adók a vontatómotorba vannak beépítve és pontos
fordulatszámadatokkal látják el a menetszabályzót (ASG) a frekvenciaszabályozáshoz.
vontatómotor sémarajza
Az impulzusadó ellátja a csúszásvédelmet és a menetszabályzót (ASG) a
kerékpárok sebességjeleivel.
2.5 Hűtés
2.5.1 A vontatómotor hűtése
A vontatómotor szellőzők beszívják a hűtőlevegőt a tető hosszanti
oldalán és hűtik az adott vontatómotort.
2.5.2 Hűtőtornyok
Hűtőtorony
A transzformátor olaj-, a két áramirányító pedig vízhűtéses. Egy hűtőtoronyba
egy transzformátor-olajhűtő és egy áramirányító-vízhűtő van bekötve. Az olaj-,
illetve a vízszivattyúk egy-egy zárt körforgást biztosítanak. Mindkét hűtőtorony-szellőző
a tetőn keresztül szívja be a levegőt és lefele fújja ki
hűtőtorony
2.6 Készülékek elrendezése
Az áramirányítók és a gépcsoportok elhelyezésénél alkalmazott ‚szekrényes
felépítés‘ megkönnyíti a szerelést.
Áramirányító - Vontatómotor szellőző - Hűtőtorony - Elektromos szekrény
- Segédüzemi átalakító és állvány - Levegős állvány és a főlégtartály
13. ábra: a készülékek elrendezése
géptér-metszeti kép
2.7 Nyomkarimakenés
A nyomkarimakenő berendezés 300 méterenként keni a forgóvázak vezető
kerékpárjainak nyomkarimáit. Az elosztórendszert a főlégtartály nyomás látja
el. A vezérlést a ZSG végzi.
3 LEVEGŐS BERENDEZÉS ÉS FÉK
3.1 Levegős berendezés
3.1.1 Általános leírás
A legtöbb pneumatikus berendezés, szelep és elzáróváltó a géptérben
a levegős állványon helyezkedik el.
levegős állvány (fékberendezés)
A vörös feliratú kiiktató váltóknak alapállásban vízszintesen kell állniuk.
A levegős rendszer lényegében 2 körre osztható.
· fő levegős rendszer
· segéd levegős rendszer
3.1.2 Fő levegős rendszer
a) A sűrített levegő előállítása
A sűrített levegő előállítását csavarkompresszor végzi. A fő tárolórendszer
üzemi nyomását egy kompresszor nyomáskapcsoló 8,5 és 10 bar közötti értékre
szabályozza. Az előállított sűrített levegő az utóhűtő és egy beépített olajkiválasztóval
rendelkező kétkamrás-levegőszárító berendezés után a 800 literes főlégtartályba
kerül. Két biztonsági szelep nyújt védelmet a túlnyomás ellen.
b) Fő levegő fogyasztók
Az akkumulátor bekapcsolásakor egy mágnesszelep nyit és a sűrített
levegőt a főlégtartályból a felhasználók rendelkezésére bocsátja.
Hiba esetén ugyanez elérhető kézi vezérléssel is a „Hauptluftbehälter
Not-Auf“ (főlégtartály vésznyitás) elzáró váltóval.
A főlégtartály közvetlenül táplálja:
- önműködő féket
- kürtöket
- homokolót
- nyomkarimakenést
- tükör működtetést
- vontatójármű vezetői ülést
- kiegészítő légtartályt,
ezenkívül üzembe helyezéskor ellátja az áramszedőt és a főmegszakítót.
Nyomáscsökkentő szelepen keresztüli táplálás:
- nem önműködő fék 3,8 bar
- rugóerőtárolós fék 5,5 bar
- tisztítótuskók 3,0 bar
- áramszedő 3,5 bar
- főmegszakító 5,0 bar
3.1.3 Segéd levegős rendszer
A sürített levegő előállítását egy segédkompresszor végzi (egyfokozatú
dugattyús kompresszor) és táplálja:
- kiegészítő légtartályt
- főmegszakítót
- áramszedőt
3.1.4 Víztelenítés
a) Automatikus víztelenítés
- Olajkiválasztó
b) Kézi víztelenítés (csak a műhelyek számára)
- 800 literes főlégtartály
- 2 × 75 literes segédlégtartály
- 40 literes tároló tartály a rugóerőtárolós fékhez
- 2 × 25 literes kiegészítő légtartály
A főlégtartályon kívül valamennyi légtartály víztelenítése egy gyűjtőtartályba
van összegyűjtve, amelyet a műhelyek ürítenek.
levegős állvány hátoldala
3.2 Fékberendezések
3.2.1 Általános leírás
fék-levegő séma
A vontatójármű fokozatosan oldható, önműködő fékberendezéssel van felszerelve,
amely utánfékezésre is képes. A kiegészítő fék elektropneumatikus kivitelű,
az állvatartáshoz rugóerőtárolós fék került felszerelésre. A vontatójárművek
villamos visszatápláló fékkel is ki vannak egészítve. A kerékpárok magas hőterhelésének
elkerülése érdekében a vontatójárművön tárcsaféket alkalmaztak.
Kerékpáronként egy féktengely található, melyen 2 féktárcsa van.
Minden kerékpárnál az egyik féktárcsa fékhengere egybe van építve a rugóerőtárolós
fékhengerével.
19. ábra: fékhenger
A magasabb sebességtartományokban végrahajtott gyorsfékezés esetén
fellépő nagy hőterhelés miatt (villamosfék kiesése esetén) szinterelt-fém
fékbetéteket használnak. A fékbetétkopás utánállítása automatikusan történik
a beépített löketállítóval.
fékberendezések a vontató motoron
A tárcsafék oldott ill. befékezett állapotát a hossztartón elhelyezett
fékállapotjelző mutatja.
3.2.2 Önműködő fék
Az önműködő fék Knorr HSM típusú elektropneumatikus mozdonyvezetői
fékezőszeleppel működtethető.
· FÜ töltőállás
A fővezeték feltöltési szakasza időben nem korlátozott, (HLL) feltöltése
nagyobb keresztmetszeten történik, mint menetállásban – automatikus, 5,8 bar-os
alacsony nyomású túltöltéssel.
· F menetállás
· 1A–VB üzemi fékállások
· SB gyorsfékezés
A fővezeték (HLL) mechanikus légtelenítése nagyobb keresztmetszeten
keresztül történik.
A mozdonyvezetői fékezőszelep az irányváltó ‚V‘, illetve ‚R‘
állásával aktiválható. A vontatójármű vezetője, illetve az AFB (menet-fék
szabályzó) által megadott vezérlőjelek 2 fékvezérlő számítógépben kerülnek
feldolgozásra (BSG, lásd 4.6.9.). Az üzemszabályzó analóg-átalakítón keresztül
megfelelő vezérlési nyomást hoz létre, ezután egy relé-szelep szabályozza
a FŐVEZETÉK nyomást.
A ‚Magnetventile Vorsteuerung‘ (mágnesszelepek elővezérlés) megszakítják
a kormányszeleptől a nyomásmódosítókhoz induló vezérlő vezetéket:
- a villamos fék hatására
- bekapcsolt utánfékező hatásnál, ha a fővezeték nyomása > 3,5
bar.
A megszakítás miatt a mozdonyon a levegős fék nem hatásos.
A G-P-R fajtájú, fokozatosan oldható levegős féket a Knorr típusú
kormányszelep irányítja. A felhasznált tárcsafékek miatt a vonatnemváltó ‚R‘
állásában a nagynyomású fékezés sebességfüggően hat 160 km/h-ig. 160km/h-tól
felfelé csak az alacsony nyomású fékezés működik.
A maximális fékhengernyomás alacsony nyomású fékezéskor 1,6 bar,
nagy nyomású fékezésnél 3,1 bar. A közvetett fék feloldása elektropneumatikus
oldószelepen keresztül történik. Az elektropneumatikusan fékezett vonatok
közvetett fékberendezése kétfajta módon üzemelhet: első mód az UIC által kifeljesztett
rendszer, amely 4 pólusú, 110 V-os vezérlőkábelen keresztül működik. Másik
mód a német szövetségi vasutak által használt rendszer, ahol a fékezési és
oldási parancsokhoz az UIC vezetéket használják fel 24 V-os feszültséggel.
E rendszernél áthidalhatók a vonat által kioldott vészfékezések.
3.2.3 Nem önműködő fék (közvetlen fék)
A nem önműködő fék működtetéséhez egy kiegészítő elektropneumatikus
fékberendezés szolgál a következő állásokkal:
· VLÖ teljes oldás (pihenő állás) -normál menetállás
· LÖ oldás (rugózott állás) – a fékhengernyomás időarányosan csökken.
· 0 fékhengernyomás állandó
· BR fékezés (rugózott állás) – a fékhengernyomás időarányosan
növekszik.
· VBR teljes fékezés reteszelt állás)
A fékezőállások mindig működnek, az oldóállások csak az aktivált
vezetőálláson.
A maximális fékhengernyomás 3,8 bar.
Abban az esetben, ha a villamosfék mellett kiegészítésképpen közvetlen
fékkel is történik fékezés, a villamos fékerő fokozat nélkül csökken. (Az
összfékerő mértékének behatárolása)
A közvetlen féket elsősorban állvatartáshoz és tolatáshoz használják.
Üzemelés alatti alkalmazása esetén (a fékkar nem VLÖ állásban van), 60 km/h-s
sebesség felett 4 mp elteltével, 60 km/h-s sebesség alatt 700 m után hibajelzés
jelentkezik.
A közvetlen fék távvezérléssel is működtethető. Kapcsolt vontatójárművek
továbbításánál a vonatvezérlő saját elektropneumatikus szelepén keresztül
aktiválja.
A közvetlen féket használják még:
· AFB-rögzítőfékként (ld. 4.6.11.)
· a villamos fék kiesésekor kompenzációs fékként. (ld. 4.6.10.)
3.2.4 Rugóerőtárolós fék (rögzítőfék)
Rugóerőtárolós fék a vezetőállás kapcsolótáblájának nyomógombjával
működtethető.
Az 1-es vezetőállás alatti hossztartónál szintén fennáll a működtetés
lehetősége. Ott az oldás csak akkor lehetséges, ha a rugóerő tároló kapcsoló
az 1-es kapcsolótáblán „Innen und Außen“ (bent és kint) állásban van.
Ahhoz, hogy az oldáshoz mindig elegendő sűrített levegő álljon rendelkezésre,
a rugóerő tárolót egy saját 40 literes légtartály látja el.
Ha a rugóerőtárolós féket menet közben (v>10km/h) működtetik,
(hiba, pl. tömlőszakadás esetén) kényszerfékezés következik be.
A rugóerőtárolós fék állapotát a hossztartó vizuális jelei és a „Federspeicher
anlegen“ (rugóerő tárolót működtetni) nyomógomb jelzőlámpája mutatja.
Meghibásodás esetén a rugóerő tárolók a levegős állványon található
impulzusszeleppel vagy az oldózsinór segítségével, kézzel is oldhatók (4 rugóerőtárolós
fékhenger oldózsinórját – egyenként 5× meghúzni.)
Oldózsinór a rugóerőtárolós fékek oldására
3.2.5 Tisztítótuskó
A tárcsafék használatából adódóan fékezéskor nem lép fel mechanikus
ledörzsölés, ezáltal a futófelület érdessé válása nem következik be.
A vontatójárműveket tisztítótuskókkal látták el. Vezérlése kizárólag
az ASG–n keresztül történik, ami nem elégséges vonóerő esetén automatikusan
történik.
Tisztitótuskó
3.2.6 Csúszásvédelem
A vontatójármű mikroprocesszorvezérelt csúszásvédelemmel rendelkezik,
amely képes minden tengelyt egyedileg vezérelni.
Pneumatikus fékezéskor a fékhengernyomás beállítása automatikusan
történik a csúszásvédelmi szelepeken keresztül. Villamos fékezésnél a csúszásvédelem
a motoráram szabályzókörbe avatkozik be.
3.2.7 Nyomáskapcsoló
A különböző vezérlési feladatokhoz:
· a főlégtartály-nyomás
· a fővezeték-nyomás
· a fékhengernyomás az 1-es forgóvázon
· a fékhengernyomás a 2-es forgóvázon
nyomásérzékelőkön keresztül, fokozatmentesen jelenik meg a menet-
és a központi-vezérlőnél.
Az aktív BSG és a ZSG a levegős állványon található nyomáskapcsolókon
keresztül jelentést kap a következő nyomásokról is:
· közvetlen fék be: 0,4b ki: 0,2b
· rugóerőtárolós fék oldott állapotban be: 4,8b ki: 4,5b
· rugóerőtárolós fék befékezett állapotban be: 0,8b ki: 1,2b
· tisztítótuskó fék be: 0,4b ki: 0,2b
· kiegészítő légtartály
(üzembehelyezési automatika, HiK) be: 5,5b ki: 8,0b
A vezetőpult alatt helyezkedik el az UIC-ep fék vonatvég felismerésének
nyomáskapcsolója és az 1116-os sorozatnál a MÁV vonatbefolyásoló berendezésének
nyomáskapcsolója.
· ep-fék-Ds (HBL-nyomás) be: 5,8b ki: 5,4b
· EVM 120 (fővezeték-nyomás) be: 4,8b ki: 4,5b
· EVM 120 (HLL-nyomás) be: 3,6b ki: 3,8b
4 VILLAMOS FELÉPÍTÉS
Vezérlési séma rajz
4.1 Főáramkör
Főáramköri séma rajza
Segédüzemi áramkör
4.1.1 Áramszedő
A vontatójárműveket két légrugóhajtású félpantográf áramszedővel
látták el.
1116: harmadik áramszedővel, MÁV- rendszerű palettával is fel van
szerelve.
Áramszedő
4.1.2 Főtranszformátor
Főtranszformátor
|
